Hétvégén mutatják be Fischer Iván operáját a tiszaeszlári vérvádról. De készül egy játékfilm is az 1882-83-as perről és a történet prózai színpadra állítása is elképzelhető. Fischer szerint Tiszaeszlár aktuális lett, mert felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, előitéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban.

Több mint 130 éve történt, mégis még tavaly is hatalmas indulatokat szított a parlamentben a tiszaeszlári vérvád emlegetése. (A Jobbik zsidózása miatt nyomozás indult, Orbán Viktor is megszólalt az ügyben.) Hiába végződött felmentő ítélettel az 1882-83-as per, ez a történet máig nem tud lezárulni. Így aztán teljesen érthető, hogy továbbra is foglalkoztatja a művészeket a Solymosi Eszter meggyilkolásával vádolt zsidók története és az események utóélete. Hétvégén mutatják be Fischer Iván szerzői estjén A vörös tehén című operáját a vérvádról, de nagyjátékfilm is készül a perről, sőt, az is elképzelhető, hogy újra műsorra tűzik Sándor Iván Tiszaeszlár című drámáját is.

"25 éve nem hagy nyugodni a gondolat, hogy ennek a műnek el kell készülnie. Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár  aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, megmerevedett, érvekre nem hallgató előitéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházi Veres Tehén fogadóban" – írja az opera keletkezéséről Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetője.

Az opera témája egyébként nem maga a per, hanem az a Krúdy által lélektani rejtélynek nevezett részlet, hogy hogyan nyerték meg a koncepciós per kitalálói koronatanúnak a 13 éves Scharf Móricot. "Scharf Móric, aki gyerekként apját és társait vádolta gyilkossággal, 45 évvel később, 1927-ben nyilatkozott Szabolcsi Lajosnak, aki az emlékeket megírta  az Egyenlőség című folyóiratban. Scharf elmondja, hogy kínozták, fenyegették, úgy érzi, eszköz volt az antiszemita megyei urak kezében. Külföldre költözött, és visszatért a zsidó vallásos életbe" – írja erről Fischer.

Az operát október 13–án és 14-én mutatják be a Millenárison, Ascher Tamás és Székely Kriszta rendezésében. A főszerepeket Gyabronka József, Kovács Jonatán és Varga Kyra alakítják.

A vád kristálytisztán fennmaradt

Bár a Katona József Színház idei évadában nem szerepel Sándor Iván Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről című, 1967-es drámája, a színházban csütörtök este mégis ezzel a művel foglalkoztak. A Katona+ sorozat részeként szervezett beszélgetésen a szerző elmondta, hogy amikor 1965-ben elkezdte írni a drámát, "a perek benne voltak a levegőben", különösen a Rajk-per. Rajk László alakja bele is égette magát a főszereplő figurájába. Később újra lement Tiszaeszlárra, hogy a per utóéletéről szóló esszéjéhez anyagot gyűjtsön. Akkor, a hetvenes évek elején a helyiek szeretettel fogadták, "látták, hogy jött egy pesti író, és Tiszaeszlár most végre ismert lesz". Sándor szerint ez persze "nem az a Tiszaeszlár volt, ahol most a Jobbik koszorúz".

Radnóti Zsuzsa dramaturg hozzátette, hogy azért is foglalkozni kell a témával, mert a vád kristálytisztán fennmaradt, de a felmentő ítélet nem. A kiváló munkát végző ügyvédre, Eötvös Károlyra sem emlékeznek egy szűk értelmiségi körön kívül. Arról is szó esett, hogy színpadra lehet-e ma vinni a Tiszaeszlárról szóló drámát, mennyire avult el, mennyit kellene rajta változtatni. Az biztos, hogy Máté Gábor, a Katona igazgatója, a polcán tartja a művet.

Tárgyalótermi dráma az ügyvéd szemszögéből

A filmeseket is foglalkoztatja a tiszaeszlári történet. Novemberben kerül a Filmalap elé Groó Diana és Szántó T. Gábor forgatókönyve, ami Az ügyvéd munkacímet viseli. Ez a film Eötvös Károly szemszögéből mutatná be a pert. "Most dől el, hogy megkapjuk-e a forgatókönyv fejlesztésére szánt 4 és fél millió forintot" – mondta az Indexnek Groó Diana. Az ügyvéd évekkel a per után játszódna, a szereplők visszaemlékezéseiből ismernénk meg a történetet. "A legérdekesebb a nyomozati szakasz, mert Eötvös itt volt igazán brilliáns. Egy év telt el a lány eltűnése és a per kezdete között, ezalatt nyomozta ki az ügyvéd, hogy mi történhetett valójában".

 

A tiszaeszlári vérvád története

1882-ben eltűnt egy tiszaeszlári cselédlány, a 14 éves Solymosi Eszter. Röviddel később a helyi zsidóság egyes tagjait vádolták meg a keresztény lány rituális meggyilkolásával. Az 1883-as per nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában nagy figyelmet kapott. Tizenöt ember ellen indítottak eljárást, védelmüket Eötvös Károly országgyűlési képviselő, ügyvéd (saját pártjával szembefordulva) és társai vállalták. A per ugyan felmentéssel végződött, de a tiszaeszlári vérvád azóta is a magyar antiszemitizmus egyik fő témája. Solymosi Eszter síremléke máig szélsőjobb megemlékezések helyszíne.

Eötvös Károly száztíz ével ezelőtt írta meg a per történetét, Krúdy Gyula regénye nyolcvan éve jelent meg a témáról. Utánuk Sándor Iván foglalkozott újra az 1883-as perrel, drámája 1967-ben jelent meg. Erdélyi Miklós Verzió, Elek Judit Tutajosok címmel készített filmet Tiszaeszlár kapcsán. Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregénye felhasználásával Mundruczó Kornél 2011-ben készített német színészekkel előadást az ügyről, amit Magyarországon, a Trafóban is bemutattak.

Index.hu/mdor

Megszakítás