A magyar lakosság több, mint egyharmada vall antiszemita előítéleteket – ez az egyik megállapítása annak a tanulmánynak, amit a mai napon mutattak be a nyilvánosságnak Tett és Védelem Alapítvány központjában. Az Alapítvány megbízásából a Medián Közvéleménykutató Intézet készített átfogó felmérést az antiszemita előítéletek mértékéről, a zsidósággal kapcsolatos attitűd jellemzőiről, valamint a zsidó szervezetek aktív közéleti szerepvállalásának megítéléséről.
Az 1200 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatás főbb megállapításai:
- Az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt az antiszemita előítéleteket vallók aránya,
- A magyar közvéleményt csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidó közélet kérdései.
- A Jobbik szavazói az átlagnál jóval nagyobb arányban vallanak zsidóellenes nézeteket,
- Szintén növeli a zsidóellenesség valószínűségét a nacionalista, rendpárti, tekintélyelvű társadalmi attitűd, és a másság különböző formáinak (homoszexualitás, kábítószer-fogyasztás, bevándorlás) elutasítása.
- A vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a magyar felelősség kérdéséről éppúgy megoszlanak a vélemények, mint arról, hogy a jelenlegi közbeszédben napirenden kell-e tartani a kérdést. A nyílt holokauszt-tagadó és -relativizáló kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8 százalékról 2014-re fokozatosan 12-15 százalékra emelkedett.
- A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A válaszadók 52 százaléka nem támogatja a Szabadság téri emlékmű felépítését, 34 százalék igen.
- A kormány és a zsidó közösségek közötti párbeszédről megoszlanak a vélemények, abban is, hogy a kormánynak mikor kellene kikérni a zsidó szervezetek véleményét, és abban is, hogy a zsidó szervezeteknek milyen esetekben kellene nyilvános állásfoglalást tenniük.
Egyszerre van jelen minimális javulás, és romló tendencia – összegezte Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke a kutatás eredményét, majd hozzáteszi: – Nem lett toleránsabb a magyar társadalom. Miközben nőtt az antiszemita kijelentésekre immunis emberek száma, aközben azok száma is nőtt, akik az ilyen jellegű állításokkal egyetértenek.
A TEV küldetésének tekinti, hogy évről-évre megmérje az antiszemita előítéletek alakulását Magyarországon. Teszi ezt azért, hogy a zsidó közösség objektív mérce alapján készült kutatásból kapjon a jelenségről képet. A TEV azt szeretné ugyanis, hogy az antiszemita jelenségről ne szubjektív benyomások alapján gondolkodjunk. – Ha abból vonok le következtetéseket, hogy mennyire nem érzem magam komfortosan, ha a parlamentben jelen van egy neonáci párt, akkor ez csupán szubjektív benyomás. Ami nem összevethető élmény még a zsidó közösségen belül sem. A társadalmi diskurzust pedig nem teszik lehetővé, mert az ilyen szubjektív benyomások vagy bagatellizálják vagy hiszterizálják a jelenségről való beszédet – jelenti ki Bodnár Dániel a zsido.com-nak a kutatás legfontosabb céljairól.
A tanulmány konkrét megállapításairól azt mondja, az antiszemitizmus szubjektív érzékelése nem azon múlik, hogy az emberek hány százaléka vallja magáénak ezeket a nézeteket, hanem azon, hogy mennyire kedvez az általános politikai klíma az antiszemita attitűdök felerősödésének, illetve, mennyire tud az állam és a civil társadalom fellépni az antiszemita jelenségekkel szemben. Bodnár szerint a kutatás eredményei segítik a civileket, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amelyekkel lehet a negatív tendenciák ellen küzdeni.
A különböző országok antiszemita jelenségeit lehet mérni számosságuk alapján, de az attitűdöket, előítéletek mértékét Bodnár Dániel szerint értelmetlen összevetni, hiszen mindegyik országban más az antiszemitizmus és az antiszemita előítéletek természete. – Lengyelországban antijudaizmust tapasztalunk, Magyarországon hagyományos kontinentális politikai antiszemitizmust, Franciaországban hagyományos értelemben vett anticionizmust, amit a muzulmán közösség táplál. Az előítélet struktúrák tehát eltérőek – világítja meg. Hozzáteszi: érdemben azokat a számokat lehet összevetni, hogy hány fizikai atrocitás érte a zsidókat a különböző országokban, vagy hány temetőrongálásról tudnak a hatóságok. – De az antiszemita attitűdöket nem lehet összevetni – szögezi le.
A mai napon bemutatott felmérés azért is hiánypótló, mert bár a FRA (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége) korábban készített hasonló vizsgálatot, és magyar civilszervezetek is foglalkoztak a problémával, de a Medián által készített kutatás ennél többet kínál: az ismétlődő adatfelvétel miatt a tendenciákról tesz állításokat.
– 2006 és 2010 között emelkedés tapasztalható az antiszemitizmus elterjedésében, 2011 és 2014 között kis mértékű csökkenés. Ez nem független attól, hogy a Jobbik benn ül a Parlamentben, sokan gondolják, hogy már nincs dolguk ezzel a kérdéssel, hiszen elvégzi helyettük a munkát egy párt, amelynek jól detektálható antiszemita hangja van. Ez a mechanizmus közismert – kommentálja Bodnár Dániel a Jobbik parlamenti jelenlétének hatását az antiszemita jelenségekre. Szerinte az is figyelemre méltó, milyen mértékben befolyásolja a közvéleményt a zsidó közösség és a kormány közötti viszony, márpedig 2014-ben, a vizsgált évben, többek között a holokauszt emlékév miatt, több esemény hatott erre a viszonyra. A hatás: negatív. – Két olyan terület van, ahol negatív tendenciákat tapasztaltunk. Az egyik az emlékezetpolitikához kötődik. Annak dacára, hogy a holokauszt emléke, mint létező történelmi esemény megfogalmazása folyamatosan jelen volt a nyilvánosságban, töretlenül növekszik a holokauszttagadók és holokausztrelativizálók száma.
– Ahogy a holokausztról beszélünk, ahogy ez a téma a nyilvánosságban megjelenik, minden igyekezet ellenére kontraproduktív. Kifejezetten negatív hatásokat vált ki. Hangnemet kellene váltani a zsidó közösségben is. Ha a társadalomban olyan hatást vált ki a téma, hogy egyre kevésbé tisztelik a tényeket, akkor biztosan rosszul beszélünk.
(ÓMD)
A kutatásról készült teljes jelentés elérhető itt:
http://tev.hu/wp-content/
