Belga törvényhozók megpróbálták betiltatni a kóservágást, de az ottani alkotmánybíróság elutasította a kezdeményezésüket.

Néhány belga parlamenti képviselő ismét nekifutott annak, hogy a kóser állatvágás tiltott legyen Belgiumban. A jogalkotók megpróbálták elvenni a zsidóktól (és a muszlimoktól) azt a jogot, hogy a vallásuk gyakorlásához szükséges rituális vágási technikáikat gyakorolhassák, pedig azok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hús a vallási előírásoknak megfelelően kerüljön az asztalra.

A kezdeményezők azt akarták elérni, hogy az állatvágásra vonatkozó országos szabályok, amelyek előírják az állat elkábítását a levágása előtt, terjedjenek ki a zsidó (és muszlim) hentesekre is. Annak ellenére, hogy az állat elkábítását a kósersági (és a halal) szabályok egyértelműen tiltják.

A képviselők az alkotmánybírósághoz fordultak, de a testület azt a választ adta, hogy az országos szabályozás kötelezővé tétele megfosztaná ezeket a közösségeket attól a jogtól, hogy a vallásukat szabadon gyakorolhassák – írja tudósításában a Jewish Press.

Mi a fontosabb: kevesebb szenvedés az állatnak vagy kényelmesebb érzés az embernek?

A kóservágás betiltását állatvédő csoportok vetették fel az Európai Unió több tagállamában. A nézetük szerint nem humánus, hogy az állat tudatánál van a vágás pillanatában. A zsidó (és muszlim) rituális vágást ezért megpróbálják állatkínzásnak beállítani.

Valójában a kóservágás technikája éppen abból a vallási előírásból ered, amely szerint minimálisra kell csökkenteni az állat szenvedését. A rituális vágásnak az a célja, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle. A nyak gyors, pontos oda-vissza mozdulattal történő átmetszéséhez tökéletesen éles, hibátlan pengéjű kést használnak. Az eszméletvesztés majdnem azonnal bekövetkezik, így a vágás már nem okoz szenvedést.

„Meggyőződésem szerint a elkábítás kevésbé kellemetlen látvány az embernek, de a mi vágási módszerünk kevésbé kellemetlen az állatoknak” – nyilatkozta a vita egy korábbi szakaszában a BBC-nak Motti Rosenzweig, Hollandia egyetlen zsidó saktere, majd hozzátette: „Meggyőződésem szerint valójában az elkábítás jelenti az állat kínzását. Lehet, hogy nem tudja azt mondani, hogy múúúú és nem mozog, ami az emberi szemnek kellemesebb látvány, de az állat életben van, és még a tudósok sem tudják megmondani, hogy ilyenkor szenved-e vagy nem.”

Ugyanebben a riportműsorban Benjamin Jacobs holland főrabbi azt fejtegette, hogy a „rituális vágás” kifejezést a közvélemény egy része feltehetően félreérti, holott abban nincs semmi rituális. „A szó nem azt jelenti, hogy körbetáncoljuk a marhát” – mondta.

Folytatódó viták

A kóservágás betiltása nemcsak Belgiumban, de más európai országokban is napirendre került. Nagy-Britanniában többen attól tartanak, hogy a Brexit változást hoz az ottani megengedő gyakorlatban. Az uniós jogban védelem alatt állt a vallási szabályokhoz kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, de a kiválás után a téma a brit parlament elé kerülhet, ahol győzhetnek a tiltás támogatói. 

Persze az EU-tagság eddig sem jelentett védettséget a vallási alapokon nyugvó élelmiszer-feldolgozásra, mivel a tagállamok ebben szabadon dönthetnek. 2010-ben Hollandiában betiltották, de a szenátus végül 2012-ben engedélyezte. 2013-ban Lengyelországban is betiltották, majd részben feloldották a korlátozást. A gyakorlatban jelenleg két EU-tagállamban tilos a kóser vágás: Svédországban és Dániában. Emellett három EU-n kívüli országban, Norvégiában, Svájcban és Izlandon. Az EU-tag Finnországban, Ausztriában és Észtországban pedig elméletileg engedélyezett a rituális vágás, de a gyakorlatban ellehetetlenítették.

A zsidó szervezetek ebben a vitában arra törekszenek, hogy egyrészt bebizonyítsák, a kóser előírásoknak megfelelő vágás nem jelenti az állat kínzását, másrészt elfogadtassák a döntéshozókkal, hogy a sechitá a szabad vallásgyakorlás része.

Miközben Európában a kérdés több helyen még nyitva van, az Egyesült Államokban egyértelmű döntést hoztak: Washington garantálja a kóser vágáshoz való jogot. A Képviselőház néhány hónapja fogadta el az a törvényt, mely a szabad vallásgyakorlás jogán védelmébe veszi a kóser vágást és a körülmetélés szertartását is. A törvény szorgalmazói az utóbbi években tapasztalható növekvő intolerancia miatt érezték fontosnak e jogok megerősítését.

Korábban mind a zsidó szervezetek, mind az amerikai kormányzati szervek felhívták a figyelmet az elsősorban Észak-Európában erősödő, a rituális vágást és körülmetélést betiltani próbáló törekvésekre. A törvény alkalmazásának felügyeletére a vallásszabadság általános nagykövete tisztséget betöltő David Saperstein rabbit kérték fel.