Idén áprilisban a népszerű nyelvtanuló alkalmazás, a Duolingo, bevezette a negyvenedik nyelvet amelyet elsajátíthatnak az érdeklődők. Sokak meglepetésére ez nem volt más, mint a jiddis – tájékoztat a Forward. Akár egy évtizeddel ezelőtt ez még elképzelhetetlen lett volna, de

ma már akkora érdeklődés övezi ezt az ezer évnél is idősebb zsidó nyelvet, melyet a holokauszt előtt még 12 millió ember beszélt, hogy a bevezetése mellett döntöttek.

A jiddis nyelvet egyébként nincs ok temetni: napjainkban is legalább másfél millió ember beszéli, igaz, kizárólag a háredi közösségekben. A szekuláris jiddis kultúrát manapság már csak a nyelv lelkes rajongói tartják életben. Így van ez egyébként a kihalás szélén álló ladinóval is, egyre népszerűbbé vált az elmúlt időszakban, ez, az Ibériai-félsziget egykori zsidó lakosainak a nyelve. Igaz, a Duolingón még nem elérhető, de számos nyelviskola és weboldal kínál ladino kurzusokat. E két nyelv hatalmas kulturális újjászületése sajnos nem jelenti azt, hogy a sok, egykor virágzó zsidó nyelv is az érdeklődés középpontjába került volna. Az olyan – ma már szinte senki által sem beszélt nyelvek – melyeket a krími, bagdadi, azeri zsidók használtak, legfeljebb a nyelvészek számára ismertek. Ezen a helyzeten kíván változtatni

a Ritka Zsidó Nyelvek Oxfordi Iskolája, amely 12 alig ismert nyelvről indít kurzusokat heti egy alkalommal, online és térítésmentesen.

„Jelenleg számos nagyszerű kutatóprogram és online platform foglalkozik a zsidó nyelvekkel. Hiányzott azonban egy olyan lehetőség, ahol az egyre növekvő számú érdeklődő bekapcsolódhat e nyelvek tanulmányozásába. Ezért hoztuk létre az interneten követhető, ingyenes programunkat, amelybe a világ bármely pontjáról bekapcsolódhatnak” – mondta Judith Olszowy-Schlanger professzor, a Héber és Zsidó Tudományok Oxfordi Központjának vezetője, a nyelvtanulási program megálmodója.

Az egyik tanulható nyelv természetesen a jiddis.

„Nagyon sokan gondolják úgy, hogy a jiddis eltűnőben van, de ez nem így van. A judeo-görög viszont a végnapjait éli” – magyarázza Kalman Weiser professzor, a New York-i Egyetem Zsidó Tanulmányok tanszékének oktatója. Hasonló sors vár a judeo-franciára, a judeo-arabra és a judeo-perzsára is. Ez utóbbi nyelv egyik utolsó beszélője Daniel Amir, aki a perzsa zsidóságot kutatja az Oxfordi Egyetemen. Ő azért csatlakozott a programhoz, hogy a ma már mindössze hatvan beszélővel bíró judeo-arámi nyelvet tanulja.

„Ismerni egy nyelvet egy dolog, de másokkal együtt tanulmányozni és együtt haladni előre különleges élmény, és nagy motivációt jelent” – mondta.

 

Izraelben hoz létre akadémiát a ladino nyelv fennmaradása érdekében Spanyolország

Újabb lépést tettek annak érdekében, hogy a középkori Spanyolország területén élő zsidók különleges nyelve fennmaradhasson. A ladino és a mai spanyol között a kölcsönös érthetőség nem jelent különösebb problémát, bár a szókincsben vannak eltérések, főleg héber és más nyelvű átvételek, illetve bizonyos szavak a spanyol köznyelvitől eltérő alakban fordulnak elő. Spanyolország a ladino megőrzésének érdekében … Olvass tovább

 

Amir családjában vannak akik a judeo-arámi egyik dialektusát beszélik, ezért szeretne ő is elmélyülni ebben a nyelvben. „Eddig csak a hallgatója voltam ennek a dialektusnak, most viszont tanulni fogom – ez nagy örömmel tölt el. Egy újabb zsidó nyelv elsajátítása, függetlenül attól, hogy van-e az embernek családi kötődése hozzá, újabb ablakot nyit a zsidó történelem egyik fejezetére. A neves nyelvész, Max Weinreich szerint a zsidó nyelvek összefüggő láncolatot képeznek, melyben az óhéber az első és a jiddis az utolsó láncszem. Ha ezt tartjuk a szemünk előtt, akkor a zsidó nyelvek bármelyike fontos építőköve lehet az ember identitásának” – mondta Amir.

„Bár a krími karaiták török nyelvcsaládba tartozó, nyolcvan beszélőt számláló nyelve, vagy a kétszázötven beszélővel rendelkező judeo-olasz kevés ember családi örökségének a része, ha valaki tanulmányozni kezdi őket, mégis sokat tanulhat a zsidóság egészéről. A programunk legfőbb célja, hogy a hallgatóink jobban megismerjék a saját kultúrájukat. E célt szolgálják a nyelvtanfolyamok, az online elérhető tartalmak, a blogok, a könyvek és a jiddis zenével foglalkozó előadás-sorozatunk” – mondta Olszowy-Schlanger professzor.

A zsidó nyelvek megmentésért kifejtett erőfeszítésekből a zsidó világon kívül is sokan merítettek inspirációt. Hasonló programok indultak különböző észak-amerikai indián nyelvek, a lapp, az ír és a cornwalli nyelv megőrzésére.

 

Ön melyiket tanulná szívesen?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

 

Fotó: obudaizsinagoga.hu

 

Babilon után – milyen nyelvet beszéltek a világ zsidói?

Manapság a legfontosabb zsidó nyelv a jiddis, hiszen ez az egyetlen, mely még jelentős számú anyanyelvi használóval bír.

Megszakítás