A magyar dzsessz aranykorának egyik legmegbízhatóbb muzsikusa, Beamter Jenő, azaz Bubi nemcsak játékával, hanem emberségével is legendává vált.
Beamter Jenő, vagy ahogy szinte mindenki ismerte, Bubi, a magyar szving és dzsessz meghatározó alakja volt. Vibrafonosként, dobosként, zeneszerzőként és zenetanárként évtizedeken át a hazai könnyűzenei élet megkerülhetetlen szereplője maradt. Szinte minden jelentős budapesti mulatóban játszott, a legnagyobb sztárokat kísérte, és külföldön is öregbítette a magyar zenészek hírnevét.
Beamter Jenő a doboktól a vibrafonig
Beamter Jenő 1912. augusztus 7-én született Budapesten. Bár gyermekkorában hegedülni tanult, már hétévesen eldöntötte, hogy dobos lesz. Zenei tanulmányait magánúton végezte, majd 1930-tól Roubal Vilmos, a Magyar Állami Operaház művésze tanította dobolni. Nem sokkal később a vibrafon is a hangszerei közé került, amelynek egyik legkiválóbb hazai mestere lett.
Pályafutása már a harmincas évek elején lendületet vett: számos formációban játszott, többek között saját vibrafonegyüttesében, a Solymossy–Beamter-duóban, Vécsey Ernő és Martiny Lajos együtteseiben, valamint a Szabó–Beamter-duóban. Első lemezfelvételeit a Smiling Boys zenekarral készítette.
A magyar szving állandó szereplője
Kevés olyan zenész akadt a korszakban, aki annyi jelentős zenekarban megfordult volna, mint Beamter Jenő. Játszott Martiny Lajos különböző jazzformációiban, Horváth Jenő Radiola együttesében, Vécsey Ernő zenekarában, a Herrer együttesben, a Durium zenekarban, Tabányi és szólistái mellett, Gyulai Gaál János kisegyüttesében, valamint a Deák Big Bandben is.
Az EMKE kávéházban működő Tabányi-együttes tagjaként olyan legendás előadókat kísért, mint Honthy Hanna vagy a két Latabár. Zenésztársai között olyan kiválóságok szerepeltek, mint az idősebb és ifjabb Pege Aladár, illetve Kovács Gyula.
A rádiótól a Kennedy Centerig
Beamter Jenő tehetsége nem maradt Magyarország határain belül. Fellépett Ausztriában, Svájcban, az egykori NDK-ban, Angliában és Jugoszláviában is. Pályafutásának egyik különleges állomása volt, amikor az 1970-es években a washingtoni Kennedy Centerben Barbra Streisand és Frank Sinatra közös show-műsorában is színpadra lépett.
Legalább ilyen fontos része volt életének a Magyar Rádió, ahol tizenöt éven át szinte minden vasárnap élő adásban muzsikált Tabányi zenekarával. A rádió archívuma ma is számos felvételét őrzi.
„Bubi volt, és most már az is marad”
Nemcsak muzsikusként, hanem emberként is rendkívüli megbecsülés övezte. Jó barátja, Földényi Ervin rádiós szerkesztő Beamter Jenő 70. születésnapja alkalmából így jellemezte őt:
„Beamter Jenő (nomen est omen) nemcsak kitűnő muzsikus, hanem hivatásának mindig lelkiismeretes »hivatalnoka« is volt. Munkahelyéről sohasem hiányzott. Beteget akkor sem jelentett, ha az orvos ágyba parancsolta. Megbízható volt, pontos volt – és Bubi volt. Ezt a becenevet nem az éjszakák ragasztották rá először; ő így született, Bubinak, mint Anyuka kedvence, Bubi úr volt pincérek, takarítónők és toilette-mamik számára. Tehát Bubi volt, és most már az is marad, mert ugyan ki óhajtaná megbántani azzal, hogy Jenőnek szólítsa, és ezzel megfossza mindattól, amit neki bubisága jelent.”
Egy legenda emléke
Beamter Jenő 1984. január 14-én hunyt el Budapesten, de neve máig összefonódik a magyar szving fénykorával. Kivételes muzsikus volt, aki szinte minden jelentős zenekarban megfordult, a hazai szórakoztatózene legnagyobb alakjaival dolgozott együtt, és nemzetközi színpadokon is bizonyította tehetségét.
Akik ismerték, azonban nemcsak a virtuóz vibrafonost és dobost őrzik emlékeikben, hanem azt az udvarias, megbízható és szerethető embert is, akit mindenki egyszerűen csak Bubinak hívott.
Fotó: Bubi 1961-ben. Fortepan / Szalay Zoltán.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.