A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A Chábád negyedik rebbéje, a Máhárás nemcsak kiemelkedő tanító és vezető volt, hanem olyan örökérvényű szemléletet hagyott hátra, amely ma is emberek ezreit inspirálja.

A lubavicsi Smuél rabbi, vagyis a Rebbe Máhárás neve összeforrt a bátor kezdeményezés és az akadályok leküzdésének gondolatával. Élete egyszerre volt a mély Tóra-tanulás, a közösség szolgálata és a zsidó nép védelméért folytatott fáradhatatlan munka példája, miközben személyisége számos különleges vonással is gazdagította örökségét.

Beteges alkata ellenére kiemelkedik a lubavicsi dinasztiából

A Chábád mozgalom negyedik rebbéje a lubavicsi Smuél (1834–1882) rabbi, közismert nevén a Reb­be Máhárás volt. A harmadik rebbe, a Cemách Cedek és felesége, Chájá Muská legkisebb, hetedik fia volt, kiváló tanuló, aki a jó teljesítményeiért kapott pénz­jutalmat újabb könyvek vásárlására és ezáltal tudása elmélyítésére fordította. Tehetséges szervezőként hamar ap­ja jobbkeze lett, és a Cemách Cedek őt szemelte ki utódjának.

A tanítás és a közösségi tevékenységek mellett Smuél rabbi számos értekezést írt. Chábád közösségekben a mai napig szokás, hogy a bár micvá fiúk elmondják az egyik beszédét. Romló egészségi állapota ellenére rengeteget utazott szerte Európában, különféle politikai és gazdasági vezetőkkel találkozott és küzdött a zsidóellenes pogromok megfékezéséért. A kapcsolatteremtésben jó modora és kommunikációs képessége mellett segítségére volt a latin, a francia és az orosz nyelvben való jártassága és többféle világi tudomány, például az orvoslás ismerete is.

A Chábád negyedik rebbéjének különleges tehetsége volt

Rendkívül jó kézügyessége volt, orvosai tanácsára rendszeresen szakított időt az aktív pihenésre, ilyenkor asztalossággal foglalkozott. Jó hallása volt, amikor csak lehetett, énekelt. Még arra a percre is volt külön dallama, amikor felesége meggyújtotta a szombati gyertyákat vagy ő maga kicserélte a kalapját.

A Máhárás számos mű szerzője volt. Beszédeit Likutéj To­rát Smuél címmel 1945-ben adták ki. Egyik leghíresebb mondása ez volt: „Azt mondja a világ: »Ha nem vagy képes [egy aka­dály] alatt átmenni, ugord át! Én azt mondom: eleve ugord át!«”. Jiddisül: lekátkile áriber – eleve ugord át. Egy másik híres mondása így szól: „Istent nem tudod megtéveszteni, de tulajdonképpen mást sem. Egyedül saját magadat tudod megtéveszteni. És egy bolondot megtéveszteni nem valami nagy teljesítmény…”.

A Máhárás egész életében be­teges volt. 48 évesen, 1882-ben hunyt el. Apja mellett temet­ték el Lubavicsban. Ő volt az egyetlen a Chábád rebbék kö­zül, aki egész életét Lubavics­ban élte le. A vezetőségben má­sodik fia, Sálom DovBer rab­bi, a rebbe Rásáb követte.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.