A Lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi tanításai mély betekintést nyújtanak a zsidó hagyományok és ünnepek spirituális jelentőségébe.
A purimi csoda nem csupán egy történelmi esemény, hanem a zsidó identitás és a micvákhoz való hűség diadala is. A Lubavicsi Rebbe beszédeinek gyűjteménye, a Likutéj Szichot egyik kötete alapján most egy különleges elemzést olvashatunk a purimi öröm és felszabadulás valódi jelentéséről.
Eszter könyvének egyik legikonikusabb mondata – „A zsidóknak fény és öröm jutott, meg vígság és megbecsülés” (Eszter 8:16) – nem csupán a megmenekülés történetét meséli el, hanem a zsidó élet alappilléreire is utal. A bölcsek szerint e négy kifejezés négy alapvető micvára vonatkozik, amelyek összekapcsolják a zsidó népet Istennel. De hogyan kapcsolódnak ezek a parancsolatok a purimi eseményekhez? És miért volt olyan fontos Hámán számára, hogy megakadályozza ezek megtartását?
A Lubavicsi Rebbe magyarázata mélyebb betekintést nyújt purim történetébe
A Rebbe magyarázatai révén mélyebben megérthetjük a purimi történet tanulságait, valamint azt, hogy a zsidó örökséghez való ragaszkodás miként hozhat fényt és örömöt az életünkbe, minden körülmények között.
Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi beszédeinek gyűjteménye, a chabad.org oldal tolmácsolásában közkinccsé tett Likutéj Szichot hetedik kötete alapján. A hetiszakaszok egy része magyarul is elérhető Köves Slomó rabbi fordításában a zsido.com oldalán.)
„A zsidóknak fény és öröm jutott, meg vígság és megbecsülés” – ליהודים הייתה אורה ושמחה וששון ויקר (Eszter 8:16)
A megmenekülés négy pillére
A megila, vagyis a purimi történetet elmesélő Eszter könyve egyetlen rövid mondatban foglalja össze az események végkimenetelét: a zsidóknak jó élete lett, fény, öröm, vígság és megbecsülés jutott nekik. Bölcseink (Megila 16b) ezeket a kifejezéseket egy-egy micvával hozzák összefüggésbe: a „fény” a tóratanulásra, az „öröm” az ünnepek megülésére, a „vígság” a körülmetélésre, a „megbecsülés” pedig a tfilin micvájára vonatkozik.
Hogyan kapcsolódnak e micvák a purimi csodához? Mind a négy a zsidók Istenhez való kötődését jelképezi. Hámán úgy rendelkezett, hogy ezeket a parancsolatokat ne tartsák be, ugyanis nem bírta elviselni annak a látványát, hogy a zsidók büszkén közszemlére teszik az Istenhez fűződő viszonyukat. Amikor kiteljesedett a purimi csoda és Hámántól, illetve a rendeleteitől is megszabadultak, a zsidók ismét megtapasztalhatták a „fényt, az örömöt, a vígságot és a megbecsülést”, vagyis ismét szabadon megtarthatták ezeket a micvákat.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.