Az ómerszámlálás 33. napja, a tábortüzekkel és vidám mu­latsággal telő lág báómer egyszerre emlékeztet Simon bár Jocháj rabbira és a Rabbi Akiva tanítványai között dühöngő járvány megszűnésére. Amióta mi magunk is megtapasztaltunk egy világjárványt a saját bőrünkön, azt hiszem, jobban megértjük, miért is ünneplésre méltó az, ha véget ér egy ilyen csapás.

Akár a budai Duna-parton, akár a Vasvári zsinagóga udvarán, Újbudán, Szentendrén, Debrecenben vagy Miskolcon csatlakoztunk az ünneplőkhöz, mindenhol felszabadult boldogságot tapasztalhattunk. Külön öröm volt, hogy több helyszínen ukrán menekültek is csatlakoztak az ünnepléshez: jó érzés tudni, hogy akármilyen gondok nyomasztják őket, otthonra lelhetnek a magyar zsidók között éppúgy, mint Berlinben vagy Kisinyovban.

Bár kezdetben úgy tűnt, szinte a teljes ukrán zsidóság elhagyja hazáját, mostanra jól látható, hogy sok helyen megmaradtak a közösségek – és a háború fenyegetése, a megszállás, az élelmiszerhiány árnyékában mégiscsak élik tovább az életüket. Ha pedig eljön az ideje, akkor ünnepelnek. Így tesz két „testvérközösség” is, vagyis két olyan ukrajnai közösség, amelynek vezetői maguk testvérek. Joszef Jicchák Wolff rabbi az oroszok által megszállt Herszonban szervezett hagyományos tábortüzes-sütögetős ünnepséget a közösségének, akik közül még mindig sokan szorulnak élelmiszer- és gyógyszersegélyre, amit a helyi Chábád biztosít számukra.

Nagyjából 160 kilométerre tőlük, Odesszában Wolff rabbi testvére, Avraham Wolff rab­bi vacsorával vendégelte meg a közössége több száz tag­ját: „Próbálunk visszatérni va­lamiféle normalitáshoz”. – mond­ta a chabad.org-nak. Bár a város most csendes és két he­te nem érte közvetlen támadás, még mindig rendszeresen szól­nak a szirénák.

Lág báómer nem múlhat el vidám felvonulás nélkül: Berlinben például a 600 fős ünnepi parádén felvonulók felét ukrán menekültek tették ki. A moldovai felvonulást maga az államelnök is köszöntötte, abban pedig biztosak lehetünk, hogy a Bét Menáchem óvodába és iskolába járó gyerekek pont ugyanolyan örömmel vonultak végig a Belső-Erzsébetvároson akár budapestiek, akár a háború elől menekülve érkeztek hozzánk.

Adja az Örökkévaló, hogy sávuot ünnepét már békében ünnepelhessük!

Steiner Zsófia

 

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 38. szám – 2022. május 26.