Bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs Izrael és Irak közt, a kurdokkal szoros informális kapcsolatot ápol a zsidó állam. Ezzel szemben Izrael és Törökország viszonya sosem volt makulátlan, de a 2010-es gázai flottilla körüli események után végzetesen megromlott. Nem meglepő tehát, hogy Izrael a kurdok pártján áll az eszkalálódó a konfliktusban. 

KURD ZSIDÓK

A kurdisztáni zsidó közösség egyike volt a legősibb diaszpórabeli zsidó társadalmaknak. A Biblia tanúsága szerint (2Királyok 17:16.) zsidók már 2500 éve letelepedtek a mai Törökország, Irak, Szíria és Örményország területén lévő Kurdisztánban. Noha a kurdok sosem rendelkeztek önálló állammal, annak ellenére, hogy az 1920-as években a közel-keleti régiót felosztó nagyhatalmak kecsegtették a kurdokat egy önálló állam reményével, mégis ez az erős, kultúrájában és identitásában szilárd nép az évezredek során nagyfokú toleranciát mutatott a köztük élő zsidók iránt.

Izrael Állam megalakulása után az Irakban élő zsidók (Kurdisztán zsidók által leginkább lakott részei Irakban voltak) egy évet kaptak, hogy elhagyják az országot, lemondva iraki állampolgárságukról és hátrahagyva vagyonukat. 1949 és 1952 között az iraki Kurdisztánból 25.000 zsidót mentett ki Izrael az „Ezra és Nechemia hadművelet” során. Becslések szerint a kurd zsidó közösség Izraelben ma 150.000 főt számlál.

Az Ezra és Nechemia hadművelet

INFORMÁLIS KAPCSOLATOK

Bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs Izrael és Irak közt, a kurdok szoros informális kapcsolatot ápolnak Izraellel, ezért is lehet, hogy a független Kurdisztán létrejöttét Izrael sürgeti és elsőként támogatta a nemzetközi közösségben, igaz, hogy hivatalos elismerésig nem jutott az ügy.

2004-ben több nemzetközi hírügynökség arról számolt be, hogy izraeli titkosszolgálatok aktív tevékenységet folytatnak Irak és Szíria kurdok által lakott részein és katonai kiképzést nyújtanak a kurd függetlenségért harcolóknak. A szoros együttműködést mutatta, hogy Massoud Barzani, a Kurdisztáni Demokrata Párt elnöke akként reagált a vádra miszerint hogy lehetséges, hogy a kurdok Izraellel tartanak fenn viszonyt, „hogy más arab országok is rendelkeznek izraeli kapcsolatokkal”.

A KURD-TÖRÖK KONFLIKTUS

Miután Donald Trump amerikai elnök néhány héttel ezelőtt elrendelte amerikai csapatok kivonását észak-Szíriából, Erdogan török el­nök utasítására török katonai egy­ségek tankokkal és harckocsikkal nyomultak be a területre. A nem­zetközi közvélemény azonnal fel­há­borodott és nem kellett sokat vár­ni, hogy olyan atrocitásokról és mé­szárlásokról érkezzenek hírek, me­lyekről kezdettől fogva tartani le­hetett.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akinek kapcsolata Erdogan török elnökkel finoman szólva sem felhőtlen, azonnal szót emelt a kurdok védelme érdekében: „Izrael mélységesen elítéli a szíriai kurd területek török invázióját és óva int bármiféle etnikai tisztogatástól, melyet törökök vagy hozzájuk közeliek végeznének. Izrael e mellett kész hu­manitárius segítséget nyújtani a bátor kurd népnek” – hangzott a közlemény.

Egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú kurd vezető az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva kérte Izraelt, hogy tegyen nemzetközi diplomáciai lépéseket a török agresszió megállítása érdekében.

Mindeközben arról lehetett olvasni, hogy a vérengzések kurd áldozatainak egy részének ápolását és ellátását izraeli kórházak vállalták, így tehát a humanitárius segítségre sajnos, úgy tűnik, hamarabb szükség volt, mint arra számítani lehetett.

IZRAEL ÉS TÖRÖKORSZÁG VISZONYA

Az izraeli-török kapcsolatok az invázió miatt tovább romlottak. Mint emlékezetes, a két ország viszonya sosem volt makulátlan, de a 2010-es gázai flottilla körüli események után végzetesen megromlott. Miután az izraeliek által ellenőrzött gázai blokádot hatszáznál több „békeaktivistát” szállító hajó próbálta megtörni, az izraeli hadsereg a sokszori figyelmeztetés ellenére a térséget elhagyni nem kívánó flottára tört. Az izraeli katonákat a „békés tüntetők” késekkel és vasrudakkal ütlegelték, ezután a katonák kénytelenek voltak fegyvert használva megvédeni magukat. Az incidensben nyolc török és egy amerikai-török állampolgár meghalt, az ügyből pedig hatalmas diplomáciai vihar kerekedett.

2011-ben Törökország visszaminősítette izraeli diplomáciai kapcsolatait és megszüntette az addigi közös hadgyakorlatokat, a viszony csak évekkel később, 2016-ban kezdett valamennyire normalizálódni.

Addig is azonban Erdogan török elnök Izraelellenes retorikája nem hagyott alább. A 2013-as egyiptomi puccsal hatalomra kerülő Mohammad Morsit Erdogan nem nézte jó szemmel, és Izraelt vádolta, hogy a segédkezett Morsi hatalomra jutásában.

A két ország kapcsolatát, részben amerikai segítséggel, 2016-ban sikerült normalizálni, amikor is Izrael és Törökország olyan fontos kérdésekben állapodott meg, mint hogy Törökország nem fog nemzetközi bíróságon eljárást kezdeményezni Izraellel szemben a flottila ügyében és hogy Törökország megállítja az Izrael elleni török terrorista támadásokat. Izrael kártérítés gyanánt 20 millió dollárt fizetett a flottilla török áldozatai családjainak.

Ahogy azonban várható volt, a kedélyes barátság nem tartott túl sokáig. Az Egyesült Államok Jeruzsálem Izrael fővárosaként történt tavalyi elismerése ismét felkorbácsolta az Izraelellenes hangulatot. Erdogan Izraelt „terrorista államnak” és „apartheid” országnak minősítette, Benjamin Netanjahu pedig felhívta Erdogan figyelmét arra, hogy abból a szájból hiteltelen bármiféle hasonló vád, aki terrorista szervezeteket, köztük a Hámászt támogatja és aki nem ismeri el az örmény népirtást sem.

IZRAELI REAKCIÓ

A török invázió Szíria kurdok által lakott részeire az izraeli közvéleményt is megrázta, legtöbben szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel. Izrael számára az első aggodalomra okot adó jel az amerikaiak kivonulása volt.

Ha az amerikaiak ilyen sokszor váltanak irányt külpolitikai kérdésekben, esetleg elképzelhető, hogy egy bizonyos ponton az Egyesült Államok jelenlegi kormánya is az elődeihez hasonló, a mostaninál mérsékeltebben Izraelbarát politikát folytathat majd. Miközben ez a feltételezés nélkülöz minden reális alapot, a tény, hogy az amerikaiak kivonulása egyben a törökök térnyerését eredményezi, Izrael számára mindenképpen elgondolkodtató.

Ayelet Shaked, az Új Jobboldal párt vezetője nyilatkozatában sürgette az önálló kurd állam létrehozását, mely szerinte „Izrael alapvető érdeke”.

Ha nem is ennyire markánsan, de a kurdok mellett állt ki a Kék-Fehér párt képviselője, Zvi Hauser, aki emlékeztetett rá, hogy Izrael két éve sürgeti a kurd területek feletti repülés tilalom életbelépését, megakadályozandó a légitámadásokat.

Eli Avidar, a jobboldali Jiszráel Béjténu párt képviselője pedig emlékeztetett a zsidó és a kurd nép, illetve Izrael és a kurdok hagyományosan jó viszonyára, mikor humanitárius segítséget ígért a kurdoknak.

Mindeközben számos szimpátia­tüntetést tartottak Jeruzsálemben és Tel-Avivban is, melyeken kurd származású zsidók szólaltak fel a kurdok mellett.

MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA

A cikk az Egység 124. számában jelent meg. 

Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 124. szám – 2019. november 4.