Üvegtörmelék borítja számtalan német város utcáját. A megszámlálhatatlanul sok üvegszilánk kristályként csillog a holdfényben. 1938. november 9-ről 10-re virradó éjjel valami visszavonhatatlanul megváltozott: a Kristályéjszaka erőszakos, zsidók ellen irányuló támadássorozata drámai eszkalációt jelentett, írja az Arutz7.
A nácik hatalomra kerülésével egyre több zsidóellenes törvényt és rendeletet fogadtak el Németországban. Ezek száma 1933 és 1938 között meghaladta a négyszázat!
A Kristályéjszaka közvetlen kiváltó okának Ernst vom Rath, párizsi német tisztviselő meggyilkolását tekinthetjük. Vom Rath-ra a 17 éves Herschel Grynszpan lőtt rá november hetedikén. A német sajtó részletesen tárgyalta az esetet és Rath sebesüléseit. A fiatal kijelentette, hogy a támadással az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet családja és más zsidók helyzetére, akiket érintett a Polenaktion, vagyis az a rendelet, melynek keretében 1938 októberében több ezer zsidót telepített át az SS és a német rendőrség. A lengyelországi születésű, Németországban élő zsidókat szülőhazájukba telepítették vissza erőszakkal. Amikor azonban ezek a zsidó családok megérkeztek Lengyelországba, a lengyel őrök visszaküldték őket Németországba, és így rengetegen maradtak étel és lakhatás nélkül, nehéz körülményeknek kitéve a két határ közt. E családok közé tartoztak Grynszpanék is, akiknek a fia, Herschel Párizsban élt. A német tisztviselő november kilencedikén belehalt a sérüléseibe. A Náci Párt vezetősége épp aznap tartott gyűlést a müncheni sörpuccs emlékére, és Goebbels az este folyamán tartott beszédében elrendelte a zsidó üzletek és zsinagógák lerombolását vom Rath meggyilkolására adott válaszul. A rendőrségnek megtiltotta a beavatkozást.
November tizedikén Goebbels a következőket jegyezte fel naplóbejegyzésében:
„A Régi Városházán tartott fogadásra megyek. Hatalmas esemény. Leírom a helyzetet a Führernek. Ő dönt: folytatódjanak a tüntetések. Vonjátok vissza a rendőrséget. A zsidók érezzék végre az emberek dühét… Ennek megfelelő instrukciókat küldök a rendőrségnek és a pártnak. Ezt követően röviden beszélek a párt tisztségviselőivel. Tapsvihar. Mind rohannak a telefonokhoz. Eljött a tettek ideje!”
Az erőszak pillanatok elterjedt az egész országban, és szinte minden városban történtek incidensek. A támadásokat az SA vezette, hozzájuk csatlakoztak a civilek, elsősorban fiatalok, akik agresszív és kegyetlen módon aláztak meg zsidókat – nőket, férfiakat és gyerekeket is. Az otthonaikban, a különféle üzletekben, az utcákon. Több mint 7500 zsidó bolt kirakatát törték be az SA és a Hitlerjugend tagjai. Több mint 1200 zsinagógát szentségtelenítettek meg és legalább kilencven embert gyilkoltak meg.
Feltehetjük a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy az egész világ némán figyelte mindezt? Hogyan engedhették meg, hogy ez megtörténjen ártatlan, törvénytisztelő polgárokkal? Az olasz, a magyar és a lengyel kormánynak kifejezetten jól jött a pogrom, és megerősítette az antiszemita politikájukat. A három nagy nyugati erő: Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok ugyan elmondott néhány szükséges és helyénvaló mondatot, ám semmit nem tett a zsidók megmentése érdekében.
Az 1930-as évek végén Hitler ugyan felszólította az egész világot, hogy fogadjanak be zsidókat, ám egyetlen ország sem volt erre hajlandó. Roosevelt elnök és az egész amerikai adminisztráció több ízben kifejtette döbbenetét a németországi és ausztriai események kapcsán, ám amikor eljött az idő, az Egyesült Államok kormánya nem fogadta be a zsidó menekülteket.
A Kristályéjszaka arra tanít, hogy legyünk éberek és ne engedjük az antiszemitizmusnak még a legkisebb magját sem meggyökerezni. Fontos, hogy ma, amikor az antiszemitizmus szabadon terjed és virágzik Nyugaton, észben tartsuk ezt és minél hamarabb kiirtsuk a zsidóellenesség mérgező növényét, megsemmisítve annak legapróbb magvait is.