A Maimonidész Gimnázium fellendülését semmi nem állíthatja meg: a 2024/25-ös tanév újdonsága, hogy a 2022-es tanévben történt hatosztályos képzés bevezetése után elindult a 6 éves kortól kezdődő elemi általános iskolai oktatás is, így az első osztálytól a gimnáziumi érettségiig kísérik a gyerekeket. Az első hónapok tapasztalatairól beszélgettünk Szilánk Zsuzsa igazgatónővel.
– Egy korábbi interjúban már beszéltünk a Brothers-Sisters programról, amely arra hivatott, hogy a kicsiket összehozza a nagyobbakkal. Hogyan fogadták a nagyobbak, hogy ilyen kis pöttömök is bekerültek a gimnáziumba? Érezhető-e részükről, hogy felvették a nagytesó szerepet? A kicsik mennyire voltak megilletődve? Meg merik szólítani a nagyobbakat?
A Kistesó-Nagytesó program
– Amikor a nagyoknál meghirdettük a Kistesó-Nagytesó programot, az első pillanattól kezdve elképesztő mennyiségű gyerek szeretett volna csatlakozni. Kifejezetten nehéz feladat volt kiválasztani azokat a szerencsés, idősebb „nagytesókat”, akik bekapcsolódhattak a programba és elláthatják ezt a feladatot. Azóta – ahogy mondani szokás – megalakultak. Nagyon komolyan veszik a nagyok és a kicsik is. Már tanultak, étkeztek együtt, a közös programokon egyértelműen látszik, hogy közel kerültek egymáshoz, érdeklődnek egymás dolgai iránt.
– Mi volt az első közös program?
– Egy újholdköszöntést úgy kezdtünk, hogy a nagyok a kicsiknél ebédeltek az osztályban. Nyitásként ismerkedős játék volt, és úgy terveztük, hogy ebéd után elválnak, de a nagyok jelezték, hogy szeretnének a délutáni, zártabb, védettebb tanulási időben is csatlakozni és segíteni a kisebbeknek a leckeírásban. Ez volt az első program, a házi feladatok befejezése után rengeteget játszottak, unóztak, társasjátékoztak.
– Milyen foglalkozások/tevékenységek vannak/lesznek még a program keretében?
– Az ünnepek alkalmával már volt négy kifejezetten tesós program, amin mindenki részt vett. Szerveztünk a kicsiknek egy sábátont és egyszer csak a nagytesók érdeklődtek nálunk, hogy ők is eljöhetnek-e, mert hallották a kicsiktől, hogy lesz egy ilyen.
Aztán ros hásáná alkalmából közössé vált a zsinagógai program, a nagyobbak segítettek a kicsiknek az imákban, megmutatták nekik az imakönyvben, hol tartunk és segítettek a szokásokat is megismerni, hogy világos legyen, melyik imánál mi a szokás. A kidusra aztán együtt is érkeztek.
A szukkoti mobilszukka-bulin nagyon helyesek voltak a nagyok, ahogy a kicsiket gardírozták, pacsiztak velük és ahogy haverkodnak. Szimchát Torákor pedig már a kicsik mentek a nagyokhoz.
Közösségépítés új lendülettel a Maimonidész Gimnáziumban
– Akkor ez egy sikeres kezdeményezés volt.
– Nagyon boldogok vagyunk, hogy elindítottuk a programot. Ahogy segítik egymást, az visszaigazolás számunkra, hogy érdemes volt, mert nagyon jól beilleszkedik a maimós életbe ez a fajta közösségi kapocs. A nagyok felelősséget éreznek a kicsik iránt, akik pedig támaszkodhatnak az idősebb „tesójukra”. Úgy látom, hogy komoly, szoros kötelék alakul ki a gyerekek között, pedig még csak két hónapja kezdtük el ezt a programot.
– Visszatérve az alsós képzésre: a kislétszámú oktatás előnyeit figyelembe véve, milyen modern oktatási módszereket alkalmaztok a most indult alsós osztálynál?
– Alapvetően az egész maimonidészes oktatásra jellemző az, hogy egyénileg haladunk. Az az újdonság a kicsiknél, hogy elkezdtük alkalmazni náluk a robotikát. Mindenkinek van egy programozható kis robotja, amelynek a matematikán és a judaisztikán át a környezetismeretig, az angol és a héber nyelv tanulásáig és minden egyéb területen nagyon nagy hasznát veszik.
Ezenkívül abszolút személyre szabva tudjuk adni nekik a házi feladatokat is attól függően, hogy kinél melyik részeket kell jobban gyakorolni vagy melyiket kevésbé. A nyelveknél is tudunk és kell is differenciálni, mert vannak olyan gyerekeink, akik anyanyelvi szinten beszélnek héberül vagy angolul. Náluk a nyelvoktatásban kifejezetten előnyös az, hogy kislétszámú az oktatás, mert egyénileg tudunk velük fókuszáltan és szint szerint haladni.
Nem is beszélve a lelkükről, hiszen abból adódóan, hogy a kis csoport sokkal könnyebben kezelhető közösségépítés szempontjából, egy nagyon összetartó csapatot tudunk összehozni.
Aki járt már zsidó intézményben, az tudja, hogy minden gyermek nagyon komoly és nagyon erős individuum. Nagyon szépen rá tudjuk vezetni őket arra, hogy a dolgokra hangos reagálás nélkül is lehet kompromisszumot kötni és konszenzust teremteni. Meg kell tanulniuk, hogy elviseljék, ha másnak van igaza, ezeket finomhangolással oldjuk meg. Egy hónap alatt egy nagyon helyes és nagyon komoly kis közösséget tudtunk építeni náluk is, úgyhogy ez mindenképpen az előnye a kis csoportnak.
Digitális eszközök a mindennapokban
– Hogyan oldják meg a Maimonidészben a 21. század azon kihívását, hogy a digitális eszközök a hétköznapjaink részei, szinte mindig a gyerekek kezében van valamilyen ilyen kütyü?
– A digitális eszközök oktatását is úgy tudtuk bevezetni, hogy ezt örömmel vették a gyerekek. Fontos megtanulniuk, hogy ezeket ne (csak) játékra, hanem inkább tanulásra használják. Ezt igyekszünk erősíteni, és nagy örömünkre ezt hamar át lehetett fordítani a gyerekeknél.
A cikk az Egységben jelent meg.