A Magyar Katolikus Rádió Kerengő című műsorában Pozsgai Nóra beszélgetett Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával.
Az interjúban szó esett arról, miként lehet egy több ezer éves hagyományt a mai ember számára érthetővé tenni, hogyan épülnek közösségek, milyen szerepe van a fiataloknak, és mi köti össze a zsidókat és a keresztényeket. Ezekről beszélt Köves Slomó vezető rabbi.
Az EMIH-Zsidó Magyar Szövetség (EMIH) vezető rabbija szerint Magyarországon sokan úgy nőnek fel, hogy tudják, ugyan vannak zsidó gyökereik, de a vallási hagyományból szinte semmit sem ismernek. Éppen ezért az EMIH egyik legfontosabb küldetése, hogy ezekhez az emberekhez is eljuttassa a zsidóság üzenetét.
„A zsidóság ne múzeumi örökségként jelenjen meg, hanem élő civilizációként, amelynek van mondanivalója a 21. századi ember életében is”
– fogalmazott.
A rabbi szerint az EMIH egyszerre ragaszkodik az ortodox zsidóság hagyományaihoz és fordítja le azokat a mai ember számára érthető nyelvre.
A beszélgetésben szó esett a haszidizmusról is, amelyet Köves Slomó olyan irányzatként mutatott be, ahol a vallásosság örömmel, énekkel, tánccal és mély lelki átéléssel párosul.
„A mai ember éppen az ilyen autentikus hangokra figyel fel. Olyan tanításokra, amelyek ősi bölcsességet hordoznak, miközben az ember érzelmeit is megérintik.”
A zsinagóga több mint imaház
Köves Slomó hangsúlyozta, hogy a zsinagóga nem csupán az imádkozás helye, hanem egy valódi közösségi tér.
„A vallás, a Tóra, a judaizmus az élet minden területén képes adni valamit” – mondta, utalva arra, hogy tanulókörök, kulturális programok, női klubok, gyerekfoglalkozások és közös étkezések ugyanúgy hozzátartoznak a zsidó közösségi élethez.
Elmondása szerint az EMIH közösségéhez ma már évente több ezer ember kapcsolódik különböző programokon, oktatási intézményeken vagy családi eseményeken keresztül.
Köves Slomó szerint fontos, hogy a fiatalok számára is vonzó legyen
A vezető rabbi szerint meghatározó, milyen élmények érik a fiatalokat tizenéves korukban.
Kiemelte a Maimonidész Általános Iskola és Gimnázium szerepét, valamint a CTeen ifjúsági közösséget, amely az elmúlt években több száz magyarországi fiatalt ért el.
Arról is beszélt, hogy sokat változott a fiatal zsidók önképe.
„Az elmúlt évtizedekben komoly munka irányult arra, hogy zsidónak lenni menő dolog legyen.”
Ennek részeként saját TikTok-csatornáján is igyekszik közérthetően beszélni a zsidó hagyományról, a kóser túró ruditól kezdve egészen a zsidó házasságig.
A rebecen a közösség szíve
A műsorban szó esett a rabbifeleségek szerepéről is. Köves Slomó szerint ugyan az ortodox hagyományban a rebecen nem vezeti az imát és nem olvas fel a Tórából, mégis meghatározó alakja a közösségnek.
„Bizonyos szempontból rebecennek lenni nehezebb feladat, mint rabbinak lenni.”
Úgy fogalmazott, hogy ahogyan a családban sokszor az édesanya teremti meg az otthon melegét, ugyanígy a közösségi életben is a nők gondoskodása, figyelme és kapcsolatteremtő ereje teszi igazán otthonossá a zsinagógát.
Isten mindenhol jelen van
A hitről szólva Köves Slomó kiemelte, hogy a zsidóság középpontjában maga az élet áll. A vallási rituálék akkor élnek igazán, ha személyes tartalommal telnek meg, hasonlóan egy család hagyományaihoz és szokásaihoz.
„Isten és a Mindenható az élet apró cselekedeteiben, apró nüanszaiban ott van.”
Szerinte a hitet nem elsősorban elméleti magyarázatokon keresztül lehet átadni, hanem olyan élményekkel és rituálékkal, amelyek fokozatosan válnak az ember életének részévé.
Zsidó–keresztény párbeszéd közös alapokon
A beszélgetés végén a zsidó–keresztény kapcsolatokról is szó esett. Köves Slomó pozitívan beszélt a katolikus egyházzal kialakított személyes és szakmai kapcsolatokról. Hangsúlyozta, hogy sok keresztény érdeklődéssel követi a Tóra magyarázatait.
Érdekességként elárulta azt is, hogy egy debreceni keresztény informatikus professzorral közösen dolgoznak azon, hogy mesterséges intelligencia segítségével magyar nyelven is hozzáférhetővé váljon a teljes Talmud.
A vezető rabbi szerint a zsidóságot és a kereszténységet összeköti a Szentírás tisztelete és az a törekvés, hogy a bibliai értékeket a mai világban is meg lehessen élni.
„A zsidó–keresztény hagyomány komoly emberi, erkölcsi és intellektuális tartást adhat a magyar társadalomnak.”
Hallgassa meg az interjút!
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.