Köves Slomó vezető rabbi a választások utáni politikai helyzetről, az antiszemitizmus európai tendenciáiról és a magyar zsidóság jövőjéről beszélt.
Milyen helyzetben van ma a magyar zsidó közösség a változó politikai környezetben? Hogyan lehet megőrizni a közösség önállóságát, miközben a közélet folyamatos átalakuláson megy keresztül? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Köves Slomó vezető rabbi és Megyeri Jonatán az Otthon a rabbinál legújabb adásában.
A műsor középpontjában a választások utáni politikai helyzet, az antiszemitizmus európai tendenciái, valamint a magyar zsidóság jövője állt. A vezető rabbi szerint a zsidó közösségek számára a legfontosabb feladat ma az, hogy megőrizzék önállóságukat, és ne váljanak egyetlen politikai oldal kizárólagos szövetségeseivé.
Változó politikai tér, változatlan felelősség
A vezető rabbi úgy látja, hogy az elmúlt másfél évtized viszonylagos politikai stabilitása után új korszak kezdődhet Magyarországon. A közélet átrendeződése nemcsak a politikai szereplőket, hanem az egyházakat és vallási közösségeket is alkalmazkodásra készteti.
„A zsidó közösség hosszú távú érdeke nem az, hogy valamelyik politikai oldalhoz kössön mindent, hanem hogy minden szereplővel képes legyen párbeszédet folytatni”
– fogalmazott Köves Slomó. Szerinte a közösség biztonságát és mozgásterét az garantálhatja, ha saját értékei mentén tud jelen lenni a nyilvánosságban.
Az antiszemitizmus nem tűnt el
A beszélgetés egyik legfontosabb témája az antiszemitizmus volt. Köves Slomó arra figyelmeztetett, hogy bár az elmúlt években sokan úgy érezhették, a probléma háttérbe szorult, valójában továbbra is jelen van Európában.
Személyes tapasztalatait is megosztotta. Elmondása szerint korábban rendszeresen érte utcai inzultus, amelyek egy időre ritkábbá váltak, az utóbbi időszakban azonban ismét találkozott hasonló jelenségekkel. Úgy véli, a Nyugat-Európában erősödő Izrael-ellenes hangulat és a radikális politikai narratívák Magyarországra is hatással lehetnek.
A jobboldal és a zsidó közösség kapcsolata
A műsorban szóba került az elmúlt évek politikai stratégiája is. Köves Slomó szerint a magyar jobboldal tudatosan törekedett arra, hogy elhatárolódjon az antiszemita hagyományoktól, és ennek részeként nyisson a zsidó közösség felé.
A vezető rabbi ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a szélsőséges irányok felé történő elmozdulás könnyen veszélyeztetheti az elmúlt években kialakult bizalmat. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a politikai vezetés hosszú távon is megőrizze a kiszámítható és támogató hozzáállást.
Szükség van felelős partnerekre
Köves Slomó a baloldal helyzetéről is beszélt. Véleménye szerint jelenleg hiányzik Magyarországon egy olyan baloldali politikai nyelv, amely egyszerre tud hitelesen beszélni a zsidó közösségről és Izraelről.
A rabbi szerint a zsidó közösség számára nem az a kívánatos állapot, hogy kizárólag egyetlen politikai oldalhoz kapcsolódjon, hanem az, hogy minden oldalon legyenek olyan partnerei, akik képesek a felelős és tiszteletteljes párbeszédre.
Az EMIH szerepe a közéletben
A beszélgetés során az EMIH elmúlt évekbeli fejlődése is szóba került. Köves Slomó szerint az egyik legfontosabb eredmény, hogy a közösség saját, közérthető és hiteles hangot tudott kialakítani a nyilvánosságban.
Úgy fogalmazott, hogy a zsidó hagyomány értékei nemcsak a zsidó közösség számára lehetnek érdekesek, hanem sok olyan ember számára is, aki nyitott a bibliai és erkölcsi alapú gondolkodásra.
Az önállóság a legfontosabb erőforrás
A műsorban szó esett a zsidó intézmények működéséről, a közösségi finanszírozásról és az átláthatóságról is. Köves Slomó hangsúlyozta, hogy egy közösség erejét nem a politikai kapcsolatai adják, hanem az, hogy mennyire képes önálló intézményeket fenntartani és saját lábán megállni.
Szerinte a kiszolgáltatottság mindig ott kezdődik, amikor egy szervezet egyetlen forrástól vagy egyetlen döntéshozótól válik függővé.
A jövőt kell építeni
A beszélgetés végén a holokauszt-emlékezet, a Sorsok Háza ügye és a fiatal generációk megszólítása is előkerült. Köves Slomó szerint a múlt megőrzése fontos feladat, de önmagában nem elegendő.
„Nem a múltat kell őrizni, hanem a jövőt felépíteni”
– fogalmazott.
A vezető rabbi szerint a magyar zsidóság jövője azon múlik, sikerül-e olyan intézményeket, közösségi tereket és nyelvezetet kialakítani, amelyek természetes módon tudják megszólítani a következő generációkat. Mert valódi közösséget csak úgy lehet építeni, ha a fiatalok nem csupán örökösei, hanem aktív alakítói is lesznek annak.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.