A kóser halat a Tóra szerint arról ismerhetjük fel, hogy van uszonya és pikkelye. Ahogy a kóserság más törvényeivel kapcsolatban, úgy itt is igaz, hogy ez azon parancsolatok közé tartozik, melyeknek nem keressük a magyarázatát, hanem azért tartjuk be, mert az Örökkévaló így parancsolta nekünk.
Vannak olyan halak, amelyeknek a pikkelyeit csak forró vízben való áztatás útján lehet eltávolítani, ezeket a halakat a gyakorlatban nem kósernek minősítik, és nem használjuk. Ilyen például a tokhal. Vannak halak, melyek csak életük későbbi szakaszában rendelkeznek pikkelyekkel, ezek kósernek számítanak, viszont azok a fajták, melyek éppen fordítva, fiatalon pikkelyesek, később azonban csupaszok – például a kardhal -, nem minősülnek kósernak. Azok a halak, melyek a vízben pikkelyesek, ám kifogás után elveszítik a pikkelyeiket, kóserek.
A kóser halak közé tartozik: sügér, makréla, pisztráng, lazac, tilápia, sok tonhal és szardíniafaj, ponty, hering, stb.
A nem kóser halak közé tartozik: angolna, cápa, kardhal, tokhal, valamint a tenger gyümölcsei.
Mivel a hal nem igényel kóser vágást, és a vére is fogyasztható, akárhol megvásárolhatjuk frissen. Ha azonban olyan boltból vásárolunk, mely nem rendelkezik kósersági felügyelettel, fontos, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg a pikkelyek meglétéről, illetve arról, hogy voltak a halnak pikkelyei. A boltbeli kiírás a hal eredetére vonatkozóan nem elegendő. Ha halfilét veszünk, és az egyik darabon látunk pikkelyeket, a másik, ahhoz színben, állagban, méretben hasonló haldarabot is tekinthetjük kósernek. Amennyiben nem kóser halakat is árusító boltból szerezzük be a halat, be kell tartanunk néhány alapvető szabályt: alaposan vizsgáljuk meg a kiválasztott halat, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek, és kérjük meg az árust, hogy alaposan mossa le a kését és a felületet, amin vág, mielőtt feldarabolná az általunk vásárolt árut. Még jobb, ha saját kést és deszkát viszünk magunkkal erre a célra. Ha a halárus nem megfelelően lemosott késsel filézte ki a kóser halat, a vágási felületet alaposan mossuk le, és kapargassuk meg, hogy minden nem-kóser maradvány eltűnjön róla.
Zöldfűszeres lazac
párve, glutén- és tojásmentes
6 szelet lazac
néhány kanál olívaolaj, só és bors ízlés szerint
A zöldfűszeres keverékhez:
1 nagy csokor petrezselyem
1 csokor koriander
6 gerezd fokhagyma
2 ek. mustár
2 ek. citromlé
1 ek. olívaolaj
Egy tűzálló tálat kiolajozunk, belefektetjük a halszeleteket, vékonyan megkenjük őket olajjal, enyhén sózzuk-borsozzuk. A zöldfűszeres keverékhez a kiáztatott és megvizsgált petrezselymet és koriandert felaprítjuk, hozzáadjuk az összetört fokhagymagerezdeket, a mustárt, a citromlét és az olajat. Ízlés szerint sóval-borssal ízesíthetjük, de ne feledjük, hogy a mustár sós. A keveréket a halszeletekre halmozzuk, a tálat letakarjuk alufóliával, és 180 fokon, mintegy fél óra alatt készre sütjük.
A friss petrezselyem és koriander igen hajlamos a bogarasodásra. Felhasználás előtt áztassuk be bő vízbe (arra is szükség lehet, hogy néhányszor cseréljük rajta a vizet), majd alaposan vizsgáljuk meg, nehogy bogár kerüljön az ételbe. A tiszta olívaolajat kósersági igazolás nélkül is felhasználhatjuk, a mustár azonban mindenképpen kósersági pecsétet igényel.