A sechita, vagyis a kóser vágás, a zsidó vallás által előírt egyetlen megengedett módja az állatok és baromfik levágásának, melyek húsát fogyasztani kívánjuk. A módszer nemcsak szigorúan törvényszerű, hanem kifejezetten humánus is, éppen ezért áll a zsidó élet középpontjában immár több ezer éve.
A kóser vágás módja nem rituálé
A sechitát gyakran tévesen rituális szertartásnak tartják, holott nem arról van szó. A Tóra világosan megfogalmazza (5Mózes 12:21), hogy a kóser vágás módját maga az Örökkévaló adta át Mózesnek a Szináj-hegyen. Ezek a törvények a mai napig kötelező érvényűek, és a háláchá szerint szabályozottak. A legapróbb szabály megsértése is a hús teljes tilalmát vonja maga után.
A sechita célja az állat életének gyors és fájdalommentes befejezése, teljes empátiával és tisztelettel, ahogyan azt a Teremtő kívánta. Az eljárás során egy kiválóan képzett sakter (vallásos metsző) egy különlegesen éles, kétoldalról fenett kés segítségével hajt végre egy gyors és pontos vágást az állat nyakán, átvágva a főbb ereket és légutakat. Ennek következménye azonnali agyi vérnyomás-csökkenés és az eszmélet elvesztése, így az állat nem érez fájdalmat. A folyamat egyben gyors kivéreztetést is biztosít, ami a kóserság további alapfeltétele.
A Chábád hozzáállása
A Chábád-hászidizmus különösen magas mércét állít a sechitát végző személy elé. A sakter nemcsak technikai szakértő, hanem mély spirituális életet élő, istenfélő zsidó. Napi rendszerességgel tanulja a hászid filozófiát, látogatja a mikvét, adakozik (cedáká), és betartja a Sulchán Áruch minden részletét.
A Chábád-tradíció szerint különleges figyelmet kell fordítani a késre is. Az eszköz mindkét oldalát élezni kell, ez a gyakorlat az Álter rebbe, a Chábád-mozgalom alapítójának előírásain alapul. Azok számára, akik nem tudják személyesen ellenőrizni a sakter személyét vagy a kést, a legfőbb bizalmi pont a hechser, azaz a kósersági pecséttel ellátott rabbi felügyelete.
Törvényi védelem világszerte
A sechita módszerének humánus jellegét több ország jogrendje is elismeri. 1928 óta számos törvény biztosítja a jogot a zsidó vallási vágás gyakorlásához, így például az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikke is, amely a vallásgyakorlás szabadságát védi. Az Egyesült Államokban és Kanadában a sechita humánus voltát törvények rögzítik.
A hús tehát csak akkor tekinthető kósernek, ha a vágást végző sakter tiszta szívű, istenfélő ember, aki munkáját a legnagyobb alázattal végzi. A lubavicsi hagyomány ezen értékeket különösen nagy becsben tartja, és világszerte biztosítja, hogy az asztalra kerülő kóser hús valóban megfeleljen a zsidóság szellemi és vallásjogi normáinak.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.