Tudja, hogy vallásos zsidó csak hekserrel ellátott bort ihat, de nem tudja mitől lesz az kóser? Akkor Önnek a Zsinagógák hetén, a kóser borkóstoló programon a helye!
Szeptember 18-án, 18:30-tól különleges program lesz a Zsinagógák hete keretében a budavári zsidó imaházban. Faith Áser rabbi és Rohály Anna sommelier a kóser borok világába kalauzolja az érdeklődőket, akik hazánk középkori zsidó múltjával is megismerkedhetnek.
Zsinagógák hete kóser borkóstolója
„Bemegy a bor, kijön a titok.” Így ír a kabbala a Tokajiról. De vajon mit mond majd Faith Áser rabbi és mivel kínál Rohály Anna sommelier? Szeptember 18-án, 18:30-tól a budavári zsidó imházban biztos lesz szó a magyar zsidó történelemről, a kóser borokról, különösen a világhírű tokajiról. Mindez természetesen a Zsinagógák hete keretében.
Jelentkezés a programra és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Nőnek-e aranyrögök „Tokaj szőlővesszein”?
A Talmud egyik történetében szerepel, hogy amikor Salamon király felépítette a jeruzsálemi Szentélyt, akkor többféle aranyfát ültetett, amelyeken aranygyümölcsök termettek. Amikor fújt a szél, ezek lehullottak, a kohénok összegyűjtötték, és ebből az aranyból éltek. Amikor azonban bálványimádó népek törtek a Szentélybe, akkor ezek a fák elszáradtak és majd csak akkor fogja őket visszaadni az Örökkévaló, amikor elérkezik a megváltás és a Szentély újjáépül.
Jákov Emden rabbi a Talmudhoz írt jegyzetében azt írta: „egy kicsit ehhez a csodálatos dologhoz hasonló létezik Tokaj vidékén. Időnként találnak aranybogyókat a szőlőszemekben, ami ott nő és még aranyszálak is nőnek rajtuk kívülről. Ezt mondták nekem nagy emberek, megbízhatóak, akik a saját szemükkel látták”.
A tokaji bor aranyszőlőnek legendája
Elsőként Galeotto Marzio, Mátyás király krónikása tett említést a királynak írt beszámolójában a legendáról: „[Tokajban] ugyanis arany terem vessző alakjában, hasonló a spárgához, néha meg a szőlőtőke körül tekergődzött kacs formájára…”. Born Ignác bányász 1774-ben kiadott útibeszámolójában is megemlíti a legendát, szerinte az a szőlőben talált arany valójában gyanta, az aranydrótok pedig a földből kerültek a szőlővenyigékre, és megemlíti, hogy Mária Terézia a bécsi udvari ásványgyűjteménybe is beszerzett egy ilyen tokaji aranyat.
Salamon király aranyfái
Érdekes, hogy Ránénu Áser azt írja a kommentárjában a Jeruzsálemi Talmud nevében, hogy Salamon ültette ezeket a fákat „bölcsességében” . De a fent idézett Babilóniai Talmud felsorolja ezt a különböző állandó csodák között, amik a Szentélyben történtek, ezzel pedig egyértelműen kizárja a jeruzsálemi aranyfák természetes voltát.
A rabbinikus irodalom is ezt fogadja el annak a kérdésnek válaszaként, hogy hogyan ültethetett fát Salamon, amikor ez meg van tiltva. Mivel ezek nem természetes fák voltak, ez nem volt tilos őket elültetni.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.