Gasztronómiai sorozatunkban a világ sóletjeit és a sóletek világát járjuk körbe. A harmadik részben visszatérünk Európába és egy – természetesen a szombati ételekkel kapcsolatos – történetet is bemutatunk olvasóinknak.

Augusztus 28-án, a már hagyományosnak számító Sóletfesztivállal indul el az EMIH rendezvénysorozata a Zsinagógák Hete, amelyen egészen szeptember 7-ig, változatos zenei és kulturális programokkal várják az érdeklődőket Budapesten és vidéki helyszíneken. 

 

A második jeruzsálemi Szentély korában a zsidóságon belül létezett egy cádukim (szadduceusok) nevű szekta, melynek tagjai nem hittek a Szóbeli Tan isteni eredetében, ezért az Írott Tan általuk helyesnek vélt interpretációja szerint éltek. Azt a tórai mondatot például, hogy „Ne gyújtsatok tüzet mind a ti lakóhelyeiteken a szombat napján.” (2Mózes 35:3), úgy értelmezték, hogy semmiféle tűz nem éghet szombaton, se konyhai célokra, se fűtéshez, se világításhoz. Így sötétben – és télen hidegben – töltötték a szombatjaikat és csak hideg ételt ettek. Hasonló hitelvek szerint élnek napjainkban a karaiták.

A Tóra azonban – mint azt a rabbik értelmezéséből és magyarázatából, vagyis a szóbeli tanból tudjuk – csak az új tűz gyújtását tiltja meg, a korábban meggyújtott tüzet élvezhetjük szombaton is. Ezért a rabbinikus értelmezéshez hű prusim (farizeusok) – annak érdekében, hogy a fent említett szektától láthatóan elkülönüljenek –, fontosnak tartották a meleg étel fogyasztását szombaton. A Talmud nemes és istenfélő cselekedetnek tartja, ha valaki azzal is megszenteli és kiemeli a szombatot, hogy ízletes, meleg ételt fogyaszt. A pénteken elkészített étel szombat délig a melegítőlapon marad, és ez a hosszú főzési idő adja különleges aromáját.

Meg persze a szombat, amint az alábbi történetből is látható (a történet gyerekeknek szánt mese formájában itt olvasható):

Rabbi Jehuda Hánászi, a „Fejedelem”, a Misna összeállítója meghívta egyszer a szombati asztalához a római uralkodót, Antoninust, akivel jó barátságban volt. A cézár – aki híres volt arról, hogy szeretett jókat enni – hatalmas étvággyal fogyasztotta a feltálalt ételt, ami nem volt teljesen friss, ahogy az uralkodó egyébként megszokta és elvárta, hiszen előző nap, még a szombat beállta előtt készült. A császárnak annyira ízlett minden, amit feltálaltak, hogy néhány nappal később ismét ellátogatott rabbi Jehuda Hánászihoz. Ez alkalommal azonban – bár az étel forrón gőzölgött, éppen akkor készült el a kemencében –, valami nem ízlett neki, valami hiányzott. „Mondd csak, hogy lehet az, hogy szombaton mindennek csodálatos íze volt, ma viszont, hiába tettél frissen készült, gőzölgő ételt az asztalra, nem találok semmi különöset a fogásokban? Talán hiányzik belőlük valami fűszer, amit korábban használtál?” – „A szombat az oka, császár” – felelt a rabbi.

„A szombati légkör és a különleges szombati hangulat fűszere teszi olyan ízletessé a szombati ételt.”

Ezúttal pulykahúsos, kolbásszal gazdagított sóletet kínálunk olvasóinknak

 

Kóser gasztro: a pulyka

A négylábúak és a halak tekintetében a Tóra meghatároz bizonyos jeleket, melyek alapján felismerhetjük a kóser állatokat. A madarakkal kapcsolatban azonban csupán 24 madárfajtát sorol fel, amelyek nem kóserek (M.III. 11:13-19 és M.V. 14:12-18). Ebből az következik, hogy valószínűleg a legtöbb madár kóser, és csupán néhány kivétel létezik. Az évszázadok során azonban elveszett az a … Olvass tovább

 

 

Pulykahúsos sólet kolbásszal

  • 2 hagyma felaprítva
  • 8 gerezd fokhagyma összetörve
  • 3 ek. olaj
  • 4-6 pulykaszárny, vagy 1 nagy, felkockázott pulykamell, vagy 3-4 pulykacomb
  • 1 szál füstölt kolbász szeletelve
  • 1 nagy batáta felkockázva
  • ½ bögre búza
  • ½ bögre árpagyöngy (gersli)
  • 1 piros kaliforniai paprika
  • 2 paradicsom
  • egy darabka gyömbér
  • őrölt bors és őrölt koriander, ízlés szerint

Tegye a felaprított vöröshagymát vastag aljú edénybe és párolja üvegesre az összetört fokhagymával együtt az olajon. Néhány perc elteltével dobja rá a húst, majd a kolbászt is és pirítsa át. Öntse fel a lábost vízzel, adja hozzá az előzőleg átmosott és átvizsgált gabonákat, valamint a zöldségeket és a fűszereket (sóra a kolbász miatt nincs szükség). Forralja fel és főzze mintegy másfél-két órán át lassú tűzön. Az elpárolgó folyadékot menet közben pótolja. Helyezze az ételt péntek este a szombati melegítőlapra és tartsa rajta egészen szombat délig, vagyis tálalásig.

Fontos! A búza és a gersli könnyen szennyeződhet kártevőkkel. Készleteit tartsa jól zárható dobozban. Felhasználás előtt alaposan vizsgálja meg, nem támadta-e meg a gabonákat kártevő. Ezután öntse a szemeket vízzel telített tálba, erőteljes mozdulatokkal keverje meg többször, majd várja meg, míg leülepszik. Ezt ismételje meg néhányszor, amíg megbizonyosodik róla, hogy nincsen bogár vagy más kártevő a szemek között, ezek fogyasztását ugyanis szigorúan tiltják a tórai törvények.

 

A sorozat eddigi részei

Fotó: Freepik