Tévét hónap 20-ára esik a zsidó gondolkodás egyik legnagyobb alakja, a Rámbám, rabbi Mose ben Májmon (Maimonidész) halálozási évfordulója. 

Maimonidész 1135-ben született a spanyolországi Córdobában. Apja, Májmon, Dávid király egyenesági leszármazottja volt. A Rámbám korának széles műveltségű polihisztorai közé tartozott: talmudtudós, a háláchá (zsidó jog) részletes ismerője, filozófus és közösségi vezető volt, emellett híres orvos és számos mű szerzője.

13 éves volt, amikor egy fanatikus iszlám szekta vette át szülővárosa irányítását, és a zsidóknak menekülniük kellett. A Rámbám apjával és öccsével, Dáviddal végül a marokkói Fezben telepedett le, később Izraelbe látogatott, végül Egyiptomban talált otthonra. Míg a Rámbám a tóratanulásnak és egyéb vallási-tudományos munkáknak szentelte az idejét, gyémántkereskedő öccse tartotta el őt és családját. Öccsének 1171-es halálától fogva azonban kénytelen volt munkát vállalni, hogy magát, fiát és egyben hűséges tanítványát, Ávráhámot, valamint testvére családját eltartsa (apja, felesége és két gyermeke már korábban életét vesztette). Ekkor kezdett orvoslással foglalkozni, amiben olyan tehetséges volt, hogy 1190 körül már a királyi udvartartás egyik tagjának személyes orvosa, majd Szaladin, Egyiptom és Szíria szultánjának megbecsült és ennek megfelelően jól megfizetett magánorvosa lett. A Rámbám 1204-ben hunyt el, és a Szentföldön, Tverja (Tibériás) városában helyezték örök nyugalomra. Sírjára ezt a feliratot vésték: „Mózestől Mózesig nem volt olyan, mint Mózes”.

A Rámbámnak számos műve maradt ránk. Az egyik ezek közül a Misnához írott kommentár azok számára, akiknek nehezére esett a héber eredeti olvasása. Tíz év munkájának gyümölcseként készült el a héber betűkkel, arab nyelven írott magyarázat és fordítás. Szintén arab nyelven írta a Széfer háMicvot, vagyis a Parancsolatok könyve című kötetet, melyben tételesen felsorolta mind a 613 tórai előírást. A könyv rendkívüli népszerűségét mutatja, hogy már a Rámbám életében megjelent több héber nyelvű kiadás is. Nagyon ismert, a zsidó filozófia alapművének tekinthető könyve a Moré nevuchim, a Tévelygők útmutatója, továbbá levélgyűjtemények, és orvosi szövegek.

A Rámbám szobra Córdobában

Mindezek eltörpülnek azonban a zsidó törvényeket rendszerbe foglaló Misné torá, A Tóra ismétlése mellett. A 14 kötetből álló alkotás a zsidó törvények logikusan felépített, szisztematikus rendszerét tartalmazza. A Rámbám előtt a zsidó jog teljes ismeretéhez az egész Talmudot ismerni kellett az összes kommentárjával együtt, hiszen a talmudi szöveg időnként nem közöl döntést, csak a különféle véleményeket mutatja be egy-egy adott kérdésben. A Rámbám mesterének a mestere, Jicchák Álfászi rabbi (akit Rif akronímával emlegetnek) volt az első, aki a gyakorlati zsidó jogot kodifikálta a Talmud kommentárjaként. Ám ezzel ugyanaz a nehézség állt fenn, mint magával a talmudi szöveggel kapcsolatban: nem volt szigorúan enciklopédikus szempontok szerint összeszedett, logikusan felépített törvénykönyv, aminek eredményeként a keresés igencsak fáradságos foglalatosság volt. Ha például valaki a szombati törvényeket akarta összeszedni, több tíz különböző talmudi kötetet kellett fellapoznia.

A Rámbám hagyományos portréja, alatta autentikus aláírással

A Rámbám volt az első, aki a teljes szóbeli tant címszavak szerint összefoglalta. Ebbe beletartozik mind a babilóniai, mind pedig a rövidebb és ritkábban idézett jeruzsálemi Talmud, valamint különféle, háláchikus tartalmú midrások, későbbi tudósok munkái, sőt, néhány kabalisztikus szöveg is. Ettől fogva, ha valaki a fent említett példával élve, a szombat törvényeit keresi, azokat a Misné Torá harmadik, Zmánim („idők”) című kötetében találhatja harminc jól tagolt, alfejezetekre bontott fejezetben. Életünk minden területét felöleli ez a hatalmas, ugyanakkor mindenki számára jól érthető mű, legyen szó ünnepekről, imákról, étkezési törvényekről, a zsidó gondolkodás alapjairól, vagy a zsidók mindennapi rutinjáról és életéről. Olvashatunk benne a legközelebb csak a messisási korban érvényes törvényekről (tized, jovel év, szentélyszolgálat), valamint mindenkor aktuális kérdésekről: egészséges étkezésről, sportról és mentális egészségről, és megtudhatjuk belőle, hogy bármit is teszünk, azt szentségtől átitatva kell megtennünk: „A test egészsége és jólléte az istenszolgálat része” – írta. A Rámbám műve mind a mai napig egyedülálló, nincs még egy olyan mű, mely a zsidó törvények teljességét magába foglalná.

A Rámbám sírja az izraeli Tverjában (Tibériás)

1984 tavaszán az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi javasolta, hogy az ember a napi tanulmányai közé vegye fel a napi Rámbám tanulást is. Háromféle módszert javasolt: napi egy, vagy három fejezet a Misné Torából, vagy napi olvasás a Széfer háMicvotból. Ezt a javaslatot tízezrek követik évről évre, és így a Rámbám művei még napjainkban is élő és közismert alkotásokká váltak.

zsido.com