A zsidó hagyományban nemcsak a szavaknak, hanem a mozdulatoknak is jelentőségük van.
A kohaniták áldásától a szombati gyertyagyújtásig számos olyan kézmozdulat létezik, amely évszázadok óta ugyanazt az üzenetet hordozza. A zsidóságban nincsenek olyan kötött kézjelek, mint amelyek más vallásokban vagy kultúrákban elterjedtek. Mégis akad néhány olyan mozdulat, amelyet szinte minden zsidó látott már zsinagógában vagy otthon, és amely generációk óta része a vallási életnek.
1. A kohaniták áldásának kéztartása
Talán ez a legismertebb zsidó kézmozdulat. A kohaniták (Áron főpap leszármazottai) a papi áldás, birkát kohánim, elmondásakor mindkét kezüket felemelik, ujjaikat pedig jellegzetes módon két-két részre osztják. Az ujjak között öt nyílás alakul ki, amely a hagyomány szerint az isteni jelenlétre utal.
A szokás szerint a kohaniták táliszuk alatt állnak, a hívek pedig nem nézik közvetlenül a kezüket, hanem lesütik a szemüket vagy saját imakönyvükre tekintenek. Ez a kéztartás nemcsak a zsinagógákban jelenik meg, hanem kohaniták sírkövein és ékszereken is gyakran látható.
| Érdekesség, hogy Leonard Nimoy, a Star Trek Spockját alakító színész gyerekként egy zsinagógában látta ezt a mozdulatot. Annyira megmaradt benne, hogy évekkel később ebből született meg a világhírű vulkáni köszöntés: „Live long and prosper.” |
2. A mellkas megütése bűnvalláskor
Jom kipurkor, valamint más bűnvalló imák során szokás a jobb ököllel finoman megütni a bal mellkast, a szív fölött minden egyes felsorolt vétek után.
A mozdulat nem önostorozás, és nem arra szolgál, hogy fájdalmat okozzon. Inkább arra emlékezteti az embert, hogy a bűnök forrása gyakran a szív szándékaiban rejlik, ezért az őszinte megbánásnak is onnan kell fakadnia.
3. A Tórára mutatás
Amikor a tóratekercset felmutatják (hágbá), sok közösségben a hívek a kisujjukkal a tekercs felé mutatnak, miközben elmondják:
„És ez a Tóra, amelyet Mózes Izrael fiai elé helyezett…”
Más közösségekben nem közvetlenül az ujjukkal mutatnak, hanem a tálit rojtját (cicit) érintik a Tórához.
4. A szombati gyertyák fénye
A péntek esti gyertyagyújtás egyik legszebb mozzanata, amikor a gyertyák meggyújtása után háromszor a lángok felől maguk felé húzzák a kezüket. A hagyomány szerint ezzel jelképesen magukhoz vonják a szombat szentségét. Ezután eltakarják a szemüket, és csak ezután mondják el az áldást. Ennek egyik oka, hogy a szombat hivatalosan az áldás elmondásával kezdődik számukra, így csak utána élvezik a gyertyák fényét.
5. A szem eltakarása a Smá mondásakor
A zsidó imarend legismertebb mondata a Smá Jiszráél. Sokaknak talán fel sem tűnik, hogy az első mondat elmondásakor a jobb kézzel eltakarják a szemüket.
A szokás célja, hogy semmi ne vonja el a figyelmet Isten egységének megvallásáról. A külső világ kizárásával könnyebb teljes odaadással az ima szavaira összpontosítani.
6. Kézfogás helyett
Bár ez nem liturgikus kézmozdulat, mégis sokan találkoznak vele először egy vallásos zsidó közösségben. Sok hagyományőrző zsidó férfi és nő nem fog kezet az ellenkező nem tagjával, ha nem közeli családtag. Ez nem udvariatlanság vagy elutasítás, hanem a szemérmesség (cniut) vallási elvéből fakadó szokás. Ilyenkor gyakran egy mosoly, biccentés vagy szívélyes köszönés helyettesíti a kézfogást.
A mozdulatok is mesélnek
A zsidó hagyományban a hit nemcsak a kimondott szavakban jelenik meg, hanem a test mozdulataiban is. Több száz, sőt olykor több ezer éves gesztusok ma is ugyanúgy részei a zsidó mindennapoknak, mint őseink idejében.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.