Évi kétmillió liter bort termeltek a Jávnéban feltárt bizánci kori üzemben, amely a legnagyobb volt a maga nemében az egész világon – írja az Arutz7. 1500 évvel ezelőtt a mai Tel-Aviv és Asdod között fekvő Jávne volt a borgyártás központja.
A feltárást az Izraeli Régészeti Hatóság végezte a kormány kérésére, mert az adott területen újabb lakónegyedek építését tervezik. A feltárt üzemben öt nagy méretű szőlőprést, a bor érlelésére szolgáló raktárakat, amforaégető kemencéket és több tízezer, különböző állapotban fennmaradt amforát találtak. Az üzem részlegeit praktikusan megtervezett járatok kötötték össze.
| Tudta? A bizánci korban rendkívül elterjedt volt a borfogyasztás, még gyermekek körében is. Mivel tiszta ivóvíz nem mindenhol volt könnyen elérhető, gyakran borral helyettesítették vagy javították fel azt. A felszínre került szőlőprések mindegyike 225 m2 alapterületű volt. A szőlő taposását a padlón végezték mezítláb, majd erjesztetőtartályokba eresztették a szőlőlevet, az elkészült bort pedig két hatalmas nyolcszögletű tárolóban gyűjtötték. |
A régészeti munkálatokat vezető tudósok, Dr. Eli Hádád, Liát Nádáv-Ziv és Dr. John Seligman, a következő beszámolót tették közzé:
„Meglepődtünk, amikor egy ilyen színvonalas üzemet találtunk itt, amelyben ipari mennyiségben állított elő bort. A szőlőprések művészi díszítése arról árulkodik, hogy a tulajdonosok nagy vagyonra tettek szert. Számításaink szerint a borászatban évi kétmillió liter bor készült. Fontos hozzátenni, hogy a teljes gyártási folyamat kézi munkával történt”.
A szőlőprések mellett négy raktérépület romjai is előkerültek. A bort hosszúkás alakú, úgynevezett „gázai palackokban” tárolták. Az üzem saját maga állította elő az amforákat a helyszínen működő égetőkemencékben.
A bizánci korban messze földön ismert volt a gázai és az askeloni bor – Jávne e városok közelében fekszik -, és Izrael egyik szimbólumának számított, ahogy később a Jaffa narancs is. A bor szentföldi eredete csak tovább növelte értékét. A bor az askeloni és a gázai kikötőn keresztül indult világhódító útjára, innen kapta nevét is. Feltehetően a Jávnéban működő üzem volt a gyártás központja. A borral teli amforákat először közúton Gáza vagy Askelon kikötőjébe szállították, majd teherhajók gyomrában értek célba a Földközi-tenger medencéjének valamelyik nagyvárosában.
„A bizánci korban működő üzem feltárása közben korábbi, a 2300 évvel ezelőtti perzsa korszakban működő borászatok maradványait is megtalálták a helyszínen. A Misnában az áll, hogy Jeruzsálem pusztulása után a zsidó vezetés Jávnéba tette át a székhelyét, ahol a bölcsek egy szőlőlugasban ültek és Tórát tanultak. A feltárás során kiderült, hogy ezen a területen hosszú évszázadokon keresztül folyamatosan termeltek bort” – magyarázták a régészek.
„A jávnei feltárás a hatóság egyik legnagyobb, 20 hektáros területen végzett ásatása, melyben több száz munkás és több tucat szakértő vesz részt. Mivel kiemelt céljaink között szerepel a nagyközönség érdeklődésének felkeltése a múlt értékei iránt, a munkálatokba bevontuk Jávne lakosait és fiatalságát is. A régészeink önfeláldozó munkát végeznek azért, hogy az ország történelmének egy eddig ismeretlen fejezetéről rántsák le a leplet. Nagyra értékeljük az önkéntesek segítségét és a városi önkormányzat közreműködését” – mondta Eli Eskozido, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója.
A feltárást az Izraeli Földhatóság kezdeményezte, hogy az építési engedélyek kiadása előtt feltérképezzék a terület régészeti kincseit. „A földhatóság jelentős összeggel támogatta a jávnei ásatásokat, hogy a múlt öröksége a felszínre kerülhessen. Ezen a területen 12 500 lakás és egy 450 ezer m2-es kereskedelmi negyed felépítését tervezzük. Emellett fejlesztjük a már működő vasúthálózatot és a vasútállomást is. Összesen 200 millió sékelt (19 milliárd Ft) biztosítunk a feltáráshoz és a leletek konzerválásához, hogy a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon a múlt öröksége” – közölte Jáákov Quint, az Izraeli Földhatóság igazgatója.
A hatalmas borászat napvilágra kerülése a város polgármestere, Cvi Gov-Ári számára is örömöt okozott: „A nagyszerű felfedezés kiemeli Jávne fontosságát és rávilágít a város dicsőséges múltjára. Úgy határoztunk, hogy a feltárt területet Tel Jávne néven megőrizzük, továbbá turisztikai és oktatási központtá fejlesztjük. A tervek szerint egy hidat emelünk a romok fölé, így a terület érintetlen marad. A fejlesztéseket a régészeti hatósággal közösen hajtjuk végre. Most arra biztatok mindenkit, hogy jöjjön és csodálja meg ezt a hatalmas borászatot, mert az esős évszakra befedjük, hogy ne érje kár. A későbbiekben, a régészeti park létrehozása után ismét látogathatóvá válik a terület” – jelentette ki a polgármester.
Borítókép: Image by Hakone Kowakien Yunessun