Közvetlenül a sábát kimenetele után, szombat este veszi kezdetét sávuot ünnepe. Ennek alkalmából összeállítottunk egy érdekes kvízt. Próbálja ki!
Results
Gratulálunk az eredményhez! Ha mégis kérdése támadt, tekintse meg a helyes válaszokat lentebb.
Sajnáljuk, ez most nem sikerült. Tekintse meg a helyes válaszokat lentebb.
#1. Hogy hívják a pészah és sávuot közötti időszakot?
Az ünnepet megelőző 49 nap a szfirát háomer, vagyis az ómerszámlálás ideje: peszách második napjától kezdve minden nap eggyel többet számolunk, amíg elérkezünk a tóraadás ünnepéig.
#2. Mi az az ómer?
Pészah második estéjétől kezdve vallási előírás hét teljes héten át minden este számlálni a napokat. Az ötvenedik nap sávuot ünnepe. A szó jelentése „hetek”. A számlálás kezdete pészah második napjára esik, amelyen egy bizonyos mennyiségű (omernyi) árpát le kellett aratni, és áldozatként a Szentélybe vinni.
#3. Mit jelent a sávuot kifejezés?
A sávuot név, amellyel a Tóra említi az ünnepet, annyit jelent: „hetek”, és onnan ered, hogy pészah második napjától kezdve hét teljes héten át számolni kell a napokat. A Talmud az áceret elnevezést használja, ami „befejező ünnep” értelmű, arra utalva, hogy a bölcsek a pészah ünnepével összekötött, azt lezáró eseménynek tekintették ezt a napot.
#4. Melyik nem sávuot ünnepének egyik elnevezése?
Sávuot ünnepe bővelkedik a különböző forrásokból (Tóra, Misna, Talmud) származó elnevezésekkel, melyek az ünnep különböző aspektusait világítják meg:
chág hásávuot – a hetek ünnepe, peszáchtól fogva hét hetet számolunk sávuotig
chág mátán toráténu – a tóraadás ünnepe
chág hábikurim – az első termény áldozatának ünnepe
chág hááceret – a Jeruszálemben való összegyülekezés ünnepe
chág hákácir – a betakarítás ünnepe
Fotó: frocksinstock
#5. Mit szokás enni sávuotkor?
Sávuot ünnepén szokás tejes ételeket enni. Ennek többek között az a magyarázata, hogy a zsidók számára a tóraadás pillanatában kötelezővé váltak a kósersági törvények, kóser hús pedig még nem állt rendelkezésre. Ezért ettek azon a napon tejeset. Egy másik magyarázat a Tórát a tápláló tejhez hasonlítja. A tejes ételeket hagyományosan csak sávuot első napján délben szokás fogyasztani (SÁ uo.; Nité Gávriél, Sávuot 29:1.), a második napon már nem. A Sulchán áruch RSZ (uo. 16.) ezt kiegészíti azzal, hogy minden ünnepen kell húst enni [mivel a Tórában (5Mózes 16:14., 3Mózes 23:41.) említett ünnepi örömhöz a húsevés kapcsolódik (SÁ RSZ 529:7.)], ez alól a Sávuot sem kivétel. Ezért először tejes ételt eszünk, majd utána húsos étkezést tartunk.
#7. Hol kapta meg a zsidó nép a Tórát?
Több mint 3300 évvel ezelőtt sziván hó 6-án adta az Örökkévaló a virágba borult Szináj-hegy lábánál összegyűlt zsidó népnek a Tórát.
#8. Mit olvasnak fel a zsinagógákban sávuotkor?
A zsinagógákban felolvassák Rút könyvét, mely főszereplőjének, a moábi származású Rútnak a története, a Tóra elfogadásának és felvállalásának szép példája. Rút volt Dávid király dédanyja, Dávid király pedig sávuotkor született és akkor is halt meg.
Fotó: frocksinstock
#9. Melyik két zsidó vezető hunyt el sávuotkor?
Jiszráél Báál Sém Tov rabbi 1760 sávuotjának első napján, sziván 6-án hunyt el, hatvankét éves korában, Dávid király pedig sávuotkor született és akkor is halt meg.
#10. A tejes ételek fogyasztásán kívül milyen hagyomány fűződik sávuothoz?
Ahogyan más ünnepeken, a nők sávuotkor is gyújtanak gyertyát. Az ünnep estéjén, illetve napján is kidust mondunk, és ünnepi lakomát fogyasztunk. A zsinagógákban felolvassák Rút könyvét, valamint elhangzik a mázkir ima, melyen szokás szerint csak azok vesznek részt, akiknek van közeli elhunyt hozzátartozója. A tóraolvasás része a Tízparancsolat is, melyet a nép a Szináj-hegynél is meghallgatott. Szokás, hogy ekkor a nők és a gyerekek is elmennek a zsinagógába, és együtt hallgatják meg és fogadják el szimbolikusan a Tórát.
Jó szórakozást kívánunk!
Borítókép: www.freepik.com