A kávé több mint egy élénkítő ital – történeteket, kultúrákat, vallási kérdéseket is őriz. Története Etiópiából indult, majd az Arab-félszigeten keresztül jutott el Európába és az Újvilágba. A zsidó közösség már évszázadokkal ezelőtt fontos szerepet játszott a kávé terjedésében: egyes források szerint egy Jáákov nevű zsidó alapította az első angol kávéházat Oxfordban 1650-ben.
A kávéval kapcsolatban több háláchikus kérdés is felmerült az idők során. A Rádbáz (Dávid ibn Zimra) például a „bisul Jiszráel” – vagyis a zsidó által főzött étel szabálya – alapján vizsgálta a kávé kóserságát. Bár a kávé nem nyersen fogyasztható, mégsem tekinthető ételnek a háláchá szigorú értelmében, így a legtöbb döntéshozó szerint nem szükséges, hogy zsidó készítse el ahhoz, hogy kóser legyen.
Milyen áldást kell mondani a kávéra?
Hasonlóan érdekes kérdés, hogy milyen áldást kell mondani a kávéra. Noha a kávébab fán nő, a gyakorlatban az italokra mondott általános sehákol áldás az elfogadott. Utóáldás pedig csak akkor szükséges, ha a kávét elegendő mennyiségben és kellően gyorsan fogyasztjuk el – ami egy forró ital esetén ritkán teljesül.
A kávéfőzés szombati szabályozása is külön figyelmet érdemel: szigorúan tilos frissen főzni vagy darálni, de a szombat előtt elkészített forró vízből, megfelelő módon, megengedett az instant kávé készítése.
Pészah alatt kávézni
Pészah ünnepe alatt a kávéfogyasztás is különleges figyelmet igényel, jóllehet a „kávébab” elnevezés némiképp félrevezető. A kávé ugyanis nem valódi hüvelyes, hanem a Coffea növény cseresznyeszerű gyümölcsének magja, így elvileg nem tartozik a kitnijot, vagyis az ünnepen tiltott gabonafélék és hüvelyesek közé. Az askenázi hagyomány azonban az óvatosság jegyében szigorúbb megközelítést alkalmaz: sokan kizárólag előre megőrölt, pészahra tanúsítvánnyal rendelkező, kóser kávét fogyasztanak, és különösen ügyelnek a koffeinmentes változatokra, mivel azok előállításánál gyakran gabonaalapú oldószereket is használnak. Emellett egyesek, a félreértések elkerülése érdekében, még a hagyományosan kóser kávé fogyasztását is korlátozzák, nehogy valaki – a „bab” szó hallatán – azt feltételezze, hogy más, valóban tiltott hüvelyesek, például a lencse vagy a szárazbab is megengedettek lennének.
A kávé nemcsak egy népszerű ital, hanem a közösségi kapcsolódás eszköze is lehet – ahogy az egy kötetlen beszélgetés során is megmutatkozott: nemrég Köves Slomó vezető rabbi és Kepes András ültek le egy csésze kávé mellé a Zsilip zsinagógában működő Brooklyn Bagelben. A rabbi a találkozóról közösségi oldalán így írt:
„Köszönöm András, hogy elfogadtad meghívásomat és eljöttél végül az Óbudai Zsinagógába múlt hét pénteken a közösséggel megismerkedni. Külön öröm a számomra, hogy ezek után kettesben is volt alkalmunk megismerkedni egy kávé mellett.”
A beszélgetés oldott hangulatban zajlott, ahol személyes történetek mellett, szó esett az óbudai közösségről is. Néha egy csésze kávé egyszerű apropója lehet egy mélyebb beszélgetésnek.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.