A kassai bombázás a magyar történelem egyik sorsfordító eseménye volt, amely nemcsak az ország háborúba lépését idézte elő, hanem ártatlan civilek, köztük három helyi zsidó polgár életét is követelte.
A kassai bombázás ezért volt sorsfordító. 1941. június 26-án szovjet bombák hullottak Kassára, harminckét ember halálát okozva, és közvetve Magyarország második világháborús szerepvállalásának kezdetét jelentve. Az áldozatok között három zsidó kassai lakos is volt, akiknek sorsa jól mutatja, hogy a támadás nem tett különbséget vallás, származás vagy társadalmi helyzet szerint: ugyanannak a városnak, ugyanannak a hazának a polgáraiként veszítették életüket.
A sorsfordító kassai bombázás
A szovjetek 1941. június 26-án, csütörtök koradélután, máig tisztázatlan légitámadással sújtották Kassát. A városra 29, 100 kg-os légibombát dobtak, mely eltalálta a postapalotát, a tüzérlaktanyát és néhány környékbeli házat és utcát is. A támadásban huszonhat ember rögtön életét veszítette, több százan pedig megsérültek. Utóbb, az áldozatok száma harminckét főre nőtt.
Az események hatására Horthy Miklós még másnap levelet írt Hitlernek, melyben hadiállapotot jelentett, egyben közölte, hogy a náci, Harmadik Birodalom oldalán Magyarország belép a második világháborúba. A Kárpát-csoport nevű katonai alakulat június 28-án indított támadást szovjet területek ellen.
A kassa bombázásának három zsidó áldozata
Az ártatlan áldozatok között volt három kassai zsidó is. A 63 éves Singer Miksa férfiszabó, aki a „Görgey” kaszárnya előtt haladt el, amikor a halálos bomba lehullott.
Josefovics Mór ügynök, akit a Rákóczi körúti sétány egyik padján, pihenés közben ért utol a halálos repesz. S szintén itt halt meg az erre sétáló, fiatal Groszmann Zsigmond szabóinas.
A tizenegy helyi áldozatot június 29-én, vasárnap temették el nagy részvét, és Kassa összes harangjának zúgása mellett. Kassa városa minden áldozat sírjára egy-egy koszorút küldött.
Singer Miksát a neológ anyahitközség temetőjében hantolták el, ahol Eckstein Márk rabbi búcsúztatta. A 63 évet élt szabómester özvegyét és leányát hagyta árván.
Az 59 éves Jozefovicsot és a 18 éves Groszmannt az ottani ortodox zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra. Felettük Weisenberg Lajos titkár mondott heszpedet. Előbbi özvegyet és négy árva gyermeket hagyott maga után, utóbbi pedig özvegy édesanyját, kinek szerény szabóinas keresetéből biztosította a kenyeret.
A gyilkos szovjet bombák zsidó áldozatai csak annyiban különböztek a többektől, hogy őket saját hitük – és azon belül is az irányzatuk – szerint temették a zsidó temetőkben, de ugyanabban az földben, melyet mindannyian hazájuknak vallottak.
Források: „A kassai áldozatok”, A Magyar Zsidók Lapja, 1941. 3. évf. 27. szám, 2. old.; „A kassai mártírok”, A Magyar Zsidók Lapja, 1941. 3. évf. 28. szám, 5. old.; „Ujabb ismeretlen részletek és hivatalos adatok a kassai bombatámadásról és a mentési munkálatokról”, Felvidéki Ujság, 1941. 4. évf. 170. szám, 5. old.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.