Csak kevesen tudják, hogy a legendás komikus, a „kis Kabos” nem Kabos László néven látta meg a napvilágot.
Kabos László neve hallatán ma is sokaknak a jellegzetes vörös hajú, szerethető kabaréfigura jut eszébe. Kevesebben tudják azonban, hogy a „kis Kabos” valójában Krausz Lászlóként született, és zsidó származása miatt fiatalon munkaszolgálatra, majd a mauthauseni koncentrációs táborba került. Élete későbbi részében mégis a humor lett a legfontosabb kifejezőeszköze: színpadon, filmen, rádióban és televízióban is generációkat nevettetett meg.
Krauszként született, Kabosként vált ismertté
A jellegzetes vörös hajú, mindig kissé ügyetlennek tűnő, mégis rendkívül szerethető komikus, Kabos László neve ma már szinte összeforrt a magyar kabaréval. Kevesebben tudják azonban, hogy a művész Krausz László néven született 1923. szeptember 28-án Sárváron.
A „kis Kabos” becenevet sem véletlenül kapta: pályája során a közönség számára ő lett a Kabos Gyula nevével fémjelzett komikusi hagyomány egyik továbbvivője. A művésznevet végül éppen Kabos Gyula tiszteletére választotta. Bálint Lajos rendező eredetileg a Koós nevet javasolta neki, ám mivel Koós Olga már a Pódium társulatában játszott, Kabos László inkább oldalági rokona, Kabos Gyula nevét vette fel.
Hiába tanult kertésznek, deportálták
Fiatalon eredetileg bohóc szeretett volna lenni, később azonban kertészetet tanult. Ennek különös oka volt: a háború alatt az a hír járta, hogy a mezőgazdasági munkát végző zsidókat nem deportálják. A remény azonban hiábavalónak bizonyult. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be Kőszegre, majd deportálták a mauthauseni koncentrációs táborba.
A deportálás során gyalog meneteltették őket, mezítláb, illetve facipőben, az Inn folyó partján, majd az Eisenerzi-Alpokon keresztül. Mire a tábort az amerikaiak felszabadították, Kabos mindössze 31 kilogrammra fogyott, és flekktífuszban is megbetegedett.
A háború után hazatérve újabb megrázó tapasztalat várta: sárvári otthonukat időközben másoknak utalták ki, a lakásban található ingóságokkal együtt.
A kertészmérnöki pályától a kabaréig
A háború után nem a színpadon kezdte újra az életét. 1948-ban megszerezte diplomáját a Kertészeti Főiskolán, majd Bálint Lajos rendezőnél kezdett színészi ismereteket tanulni. A színpad azonban végül erősebbnek bizonyult: 1946-ban már parodistaként lépett fel először a Pódium Kabarészínpadán, ahová egy Nóti Károly-villámtréfával került be.
Később a Vígszínházban és a Kamara Varietében is játszott, 1951-től pedig évtizedeken át a Vidám Színpad meghatározó művésze lett.
Lottó Ottó és a „kisember”
Az országos ismertséget tovább növelte, amikor 1957-ben az akkor induló lottójáték reklámarca lett. Lottó Ottóként hétről hétre elhangzott tőle a máig ismert mondat: „Megvette már az e hetit?”
Ugyanebben az évben megszületett első nagy színpadi sikere is: Molnár Ferenc Doktor úr című darabjában Puzsér szerepét összesen 1200 alkalommal játszotta el.
Kabos sajátos, jellegzetes figurát teremtett. A vörös hajú, öntudatos, ám másokkal sohasem agresszív „kisember” alakja hosszú időre a magyar kabaré egyik emblematikus karakterévé vált.
Filmek, Kabos Show és országos népszerűség
Filmes pályája 1949-ben a Janikával indult, legemlékezetesebb alakításai közé pedig az A veréb is madár és a Hét tonna dollár című filmekben nyújtott szerepei tartoznak.
1984-ben a Vidám Színpadon mutatták be a Kabos Show-t, amelynek ötlete egy ausztráliai turné során látott Frank Sinatra-műsorból született. A fehér frakkban és cilinderben színpadra lépő Kabos dalaival, táncaival és rögtönzéseivel új oldaláról is megmutatkozott. A műsor hanganyagából készült lemezből 1984 szilveszterére százezernél is több példány fogyott.
Jom kipurkor halt meg
Kabos László 2004. szeptember 26-án hunyt el, mindössze két nappal 81. születésnapja előtt. Halála jom kipur napjára esett, és szeptember 28-án, éppen születésnapján helyezték végső nyugalomra a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben.
Fotó: Fortepan / Nagy Gyula. AI színezéssel.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.