Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe – olvasható a Neokohn oldalán.

Vezetők és küldöttek gyűltek össze hétfőn a COP27 klímakonferencia nyitórendezvényére a Sínai-félszigeten, az izraeli-egyiptomi határtól mindössze néhány száz kilométerre délre.

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta:

„Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”.

Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette:

„Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”.

Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek.

Jichák Herzog izraeli elnök hétfőn beszédet mondott a klímakonferencián, és kifejtette elképzelését a „megújuló Közel-Keletről”.

יצחק הרצוג Isaac Herzog on Twitter: „At #COP27 I spelled out my vision for a Renewable Middle East: a regional ecosystem of sustainable peace. This global and especially Middle Eastern emergency requires us to join hands and confront the climate crisis together. It threatens our future and all our children’s future. pic.twitter.com/4jPZXRVyB5 / Twitter”

At #COP27 I spelled out my vision for a Renewable Middle East: a regional ecosystem of sustainable peace. This global and especially Middle Eastern emergency requires us to join hands and confront the climate crisis together. It threatens our future and all our children’s future. pic.twitter.com/4jPZXRVyB5

Az államfő a régiót az éghajlatváltozás „globális gócpontjának” nevezte, és a Vörös-tengeri üdülővárosban, Sarm el-Sejkben összegyűlt világ vezetőinek elmondta, hogy

Izrael „kész sokkal nagyobb felelősséget vállalni az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuló erőfeszítések vezetésében”.

Herzog megerősítette Izrael elkötelezettségét a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérése, és a fosszilis tüzelőanyagokról 2050-re a 100 százalékban megújuló energiára való átállás mellett.

Ezt az ígéretet tavaly a skóciai Glasgowban tartott COP26 konferencián tette az előző miniszterelnök, Naftali Bennett. A választások nyomán azonban a jelenlegi miniszterelnök, Jair Lapid úgy döntött, hogy nem utazik Egyiptomba. Koalíciója a múlt héten súlyos vereséget szenvedett, és Benjamin Netanjahu korábbi miniszterelnök hamarosan visszatér a hatalomba.

„A megújuló Közel-Kelet, a fenntartható béke regionális ökoszisztémája fejlesztésének az élére kívánok állni”

– mondta Herzog.

Már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését. A „veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó „párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi.

A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra.

A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem „élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából”

– hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának „meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult.

Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül „nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

 

 
Megszakítás