Ahogy az orvostudomány fejlődik, úgy szaporodnak körülötte a zsidó jog és etika kérdőjelei. Van számos olyan kiemelkedő terület, amely súlyos háláchikus kérdést vet fel. Kétrészes cikksorozatának második részében Oberlander Báruch rabbi, a Semmelweis Egyetemen Zsidó orvosi etika tárgyának kurzusvezetője, az orvoslás etikai kérdéseit vizsgálja a háláchá szemszögéből.

Az alábbiakban konkrét orvosi hely­ze­teket vizsgálunk a háláchá szem­pont­já­ból. Ezek csak általános irány­elvek az általánosan elfogadott rab­binikus vé­lemények alapján, pontos döntést csak az adott eset részletes ismeretében hozhat egy kompetens rabbi.

 

Fogamzásgátlás

A gyereknemzés a Tóra szerint kötelező micva4. Mint minden más micvára5, erre is vonatkozik, hogy nem szabad halogatni, hanem ahogy van rá lehetőség, meg kell tenni6. Hány gyereket kell a világra hozni? A Talmud szerint7 a kötelező egy fiú és egy lány utód – ahogy Isten is egy férfit és egy nőt teremtett. Ez a minimum, felső határ azonban nincs, minden további gyermek egy új micva8.

Ha egy pár fogamzásgátlást szeretne valamiért alkalmazni, szakértő rabbival vizsgálják meg a lehetőségeiket. Olyan házaspár esetén, akik nem teljesítették az egy fiú – egy lány „kvótát”, csak egészségügyi veszély esetén engedik meg általában a fogamzásgátlást9. Ha már ezt „teljesítették”, akkor mérlegelhető, és megfelelő indokkal a rabbihoz lehet fordulni engedélyért10. Általában a család gazdasági helyzete nem szokott elegendő indok lenni11, hiszen, „Aki adja a gyermeket [Isten], Ő adja a megélhetést is hozzá”12.

A fogamzásgátlás elvi engedélyezése mellett annak módját is meg kell vitatni. Már a Talmud13 is beszél egyes – ma már nem beazonosít­ha­tó növények14 – fogamzásgátló ha­tásáról, melyek a korabeli beszámo­lók alapján nagyon hatékonyak vol­tak15.

Azok az eszközök, – pl. az óvszer16 – amik elválasztják a férfit és a nőt, nem megengedettek, mert így az együttlét a férfi szempontjából önkielégítésnek számít, amit a Biblia tilt17. Minden olyan eszköz, amely nem választ el, megfelelő indokkal mérlegelhető. Emellett szülés után 24 hónapig szakértő rabbi engedélyezheti a védekezést, ha szükség van arra, hogy az édesanya teste regenerálódni tudjon18, figyelembe véve, hogy teljesítették-e már az egy fiú és egy leány micváját19.

 

Abortusz

A Tóra azt írja20: „Aki ember vérét ontja emberben, annak vére ontassék!” Hol van ember emberben? A Talmud szerint21 ez nem más, mint a magzat az anya méhében. Ez az alapja az abortusz tilalmának, ami lényegében a már megszületett em­berekre vonatkozó „Ne ölj!” tilalom22 kiterjesztése a potenciális életre23. Azonban a háláchá különbséget tesz a megszületett ember és a magzat között: ha a magzat léte veszélyezteti az anya életét, akkor egészen addig, amíg a magzat nagyobbrészt meg nem született – az édesanya életét kell védeni24.

Nemi erőszak esetén a háláchá engedélyezi az esemény utáni tabletta

használatát, hogy ne történjen meg a fogantatás25. Sőt egyes vélemények szerint akár az abortusz is megengedhető26.

Nincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogyha a magzatnak bizonyítottan és egyértelműen nagyon komoly betegsége van, akkor megengedett-e a terhesség-megszakítás, és ha igen, milyen körülmények között27. Egyértelműen tilos az abortusz, ha nincs nagyon komoly ok a háttérben28.

Gyakori kérdés az abortuszvitákban, hogy a korlátozásával a nők önrendelkezési jogát csorbítják. A zsidóság teljesen egyetért azzal, hogy nem dönthet senki egy másik ember életéről – de ez igaz abban az esetben is, amikor a nő a magzat életéről dönt. Itt konfliktusba kerül a nő a magzattal, hiszen utóbbinak szintén joga van az élethez. Ebből következik, hogy akármilyen személyes érvek is vannak, azok nem írhatják felül a magzat jogát az élethez29.

Ebben és hasonló esetekben fontos megérteni, hogy a rabbi sosem mond ellent az orvostudománynak. Például, ha egy orvos szerint esé­lyes, hogy a gyerek betegen fog szü­letni és emiatt javasolja az abortuszt, míg a rabbi úgy véli, tilos elvetetni a magzatot egy feltételezés alap­ján, akkor nem az orvos szakmai véleményét kérdőjelezi meg, ha­nem ugyanazt a helyzetet más eti­kai szabályok mentén értelmezi.

 

Szervátültetés

Ahogy más eljárások esetén, úgy itt is az az alapelv, hogy a szervátültetés csak akkor megengedett, ha általa a betegnek nagyobb az esélye, hogy nyerni fog a beavatkozással. Nincs jogunk megkockáztatni egy olyan eljárást, amely nagyobb eséllyel lehet káros a beteg számára, mint hasznos30.

A donor részéről figyelembe kell venni, hogy a zsidó felfogás szerint a test és a lélek kapcsolata nem szűnik meg teljesen a halál után sem31. Éppen ezért kell a holttestnek a megfelelő tiszteletet megadni, mihamarabb eltemetni32 és tilos hasznot húzni belőle33.

A legjobb módja a szervátültetésnek háláchikus szempontból a mesterséges úton előállított, vagy állati eredetű szerv használata34. Természetesen erre nem vonatkozik a kóserság előírása, hiszen nem étkezésről van szó, így használhatóak pl. disznónak a szervei is35.

Ha nincs lehetőség mesterséges vagy állati eredetű szerv használatára, akkor el szabad elfogadni élő emberi donornak olyan „szervét”, ami újratermelődik. Ilyen például a vér: ha tehetjük, kötelességünk vért adni, hiszen egyáltalán nem veszélyes36. Olyan testrészt, ami nélkül normálisan tud tovább működni az ember – pl. vese, hiszen egy egészséges ember egy vesével is jól tud működni – szabad adományozni, de vita van a törvényhozók között arról, hogy ez morális kötelesség-e vagy sem37. Olyan testrészt, ami a későbbiekben hiányozna a donor testének működéséből, pl. kéz-láb, nem szabad adományozni, mert az ember még egy másik ember javára se mondhat le ezekről.

Holttestből szükség esetén szabad elfogadni testrészeket, elsősorban akkor, ha életmentésről van szó38. Kivételt képez a szívátültetés, mert azt csak akkor lehet átültetni, ha még működik – vagyis erre csak az agyhalál után, de a szív leállása előtt van lehetőség. Az izraeli rabbinátus elfogadta azt az álláspontot, a Talmudra39 hivatkozva, hogy az agyhalál is halál és megengedte a szívátültetést, de mások gyilkosságnak tartják40.

Bizonyos vélemények szerint, más elbírálás alá esik a szervbankba való adakozás, ahol nem feltétlenül van előttünk a halálos beteg, akin ilyen módon segíteni lehet, és így nem beszélhetünk életmentésről41.

 

Sebészeti kurzus a Pozsonyi Jesivában?

 

Az orvosi kérdések kapcsán furcsa dolgot olvashatunk egy, a magyarországi zsidóságot bemutató átfogó munkában53. A pozsonyi jesiva kapcsán ezt írják a szerzők54: „Az oktatásból szigorúan kizárták a világi tárgyakat a sebészet, a matematika és a geometria kivételével, mert ezeket az alapító a »Tóra szolgálólányainak tartotta«”.

Nagyot téved azonban az, aki erre alapozva sebészeti oktatótermet képzel a pozsonyi jesiva falai közé. Az egész gondolat ugyanis egy félreértésen alapszik, melynek gyökerei feltehetőleg Avraham Fuchs: Jesivot Hungárjá (Magyarországi jesivák) című könyvében55 rejtőznek.

Ebben a pozsonyi je­si­váról szóló fejezetben ol­vasható egy rész, ami az ottani rabbi, Schreiber Mó­zes (1762– 1839), a Chátám Szofér világi tu­dományokhoz való hozzá­ál­lásáról szól. Ebben56 idéz a Chátám Szofér egy beszédéből57: „A Tóra nagyon tömören van megírva, ott csak a micvák és a törvények szerepelnek. De nem fogjuk tudni megérteni, ha nem rendelkezünk más tudományokból ismeretekkel. Például szükség van csillagászati ismeretekre ahhoz, hogy ki tudjuk hirdetni az újholdat, ismernünk kell a sebészetet (anatómiát?) ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani melyik állat kóser és melyik nem. Szükségünk van a zene tudományára, ahhoz, hogy tudjuk, mit kellett a levitáknak a Szentélyben énekelniük; szükségünk van a földrajzra, hogy megállapíthassuk Izrael határait; szükségünk van a matematikára is; és mezőgazdasági ismeretekre, hogy meg tudjuk állapítani, melyek a tiltott kevert növények.” Amiből természetesen nem következik, hogy a pozsonyi jesiva bócherei sebészeti tanulmányokat végeztek volna…

Eutanázia

Egykor, ha az orvosok nem tudták meggyógyítani a beteget, rövid időn belül meghalt, nem volt mód életben tartani. Ma már sokszor meg tudják hosszabbítani a halálos beteg életét, akár évekkel is, így az eutanázia kérdése bizonyos szempontból modernkori probléma, aminek kapcsán két háláchikus kérdés merül fel: meg kell-e hosszabbítani az életet, és van-e olyan eset, amikor – hogy felesleges szenvedéstől kíméljük meg – lerövidíthetjük-e azt. Ez egy nagyon összetett kérdés, amiben az eset apró részleteken múlhat.

Általános alapelv, hogy semmilyen körülmények között nem szabad embert ölni. A háláchá42 egy haldokló megölését is gyilkosságnak tekinti. Olyan, hogy kegyes halál, a zsidó jog és etika szerint nem létezik, gyilkosságnak számít, aminek alapja a bibliai versben található43: „számon kérem minden embertől a testvérének, az embernek lelkét” (A testvér szó a Tórában nem feltétlenül vérségi kapcsolatot, hanem szoros barátságot is jelent. Meglepő, hogy a gyilkos is a testvér titulust viseli. De az eutanázia esetében érthető is ez a kifejezés44, hiszen a szeretett személy haláláról kell dönteni.) Ebből következik, hogy az aktív eutanázia soha, semmilyen körülmények között nem megengedett45. Az egyetlen kiskapu egyes vélemények

szerint, hogy szabad Istenhez imádkozni: vessen véget az illető szenvedéseinek a halállal46. Imával senkit nem lehet megölni, ezzel Isten kezébe helyezzük a döntést. (Itt kell megemlíteni, hogy a beteg maga sem vethet véget az életének, mert az öngyilkosság szintén gyilkosságnak számít47, ahogy írva van48: „akaratod ellenére fogsz meghalni”.)

Könnyebb a passzív eutanázia kérdése, hiszen olyankor a halál magától következik be49. A háláchá ezt – amennyiben az adott ország törvényei lehetővé teszik – két elengedhetetlen feltételhez köti: 1. a betegség pokoli szenvedést okoz a betegnek, 2. gyógyíthatatlan és rövid időn belül halálos kimenetelű betegség. A passzív eutanázia nem jelentheti azt, hogy pl. nem biztosítunk oxigént vagy folyadékot a haldoklónak50, de jelentheti azt, hogy nem adják be a betegnek a gyógyszereket vagy nem kapcsolják lélegeztetőgépre51.

Az eutanázia kérdését sok vallásos zsidó filozófiai szempontból közelíti meg, mondván: nincs felesleges szenvedés, mert amíg él az ember, addig tud micvát tenni és haszna van az életének, tud jót tenni, ki tud békülni valakivel, stb., ami többet ér minden másnál, és megéri miatta meghosszabbítani az életet még akkor is, ha ez nagy szenvedéssel jár52.

Gyógyszerek, vitaminok és kóser marihuána

 

Gyógyszerek esetében – amennyiben a céljuk nem életmentés – felmerülhetnek kósersági kérdések is. Az elfogadott vélemény az, hogyha nincs a gyógyszernek kóser megfelelője, akkor – az alábbi érvelésre alapozva – betegség esetén lehet szedni, minden probléma nélkül.

A kapszulás kiszerelés esetében nincsen kósersági probléma, mivel a gyógyszert a „csomagolással” együtt veszi be az ember, így ez nem számít evésnek, és nincs akadálya a beszedésének. Külön figyelmet kell fordítani az ún. lágyzselatin kapszulákra, mivel a zselatin komoly kósersági kérdéseket vet fel.

A tabletták akkor is szedhetők, ha nem kóser alapanyagból készültek, ezek ugyanis általában keserűek, ezért nem számít a bevételük evésnek. Azonban egyesek szerint, mivel manapság sok gyógyszert pont a keserűség miatt ízesítenek, így ezek problémásak lehetnek, és egyedi elbírálást igényelnek. 

Ezenkívül, ha a gyógyszerek előállítása során olyan eljárásokon megy keresztül az alapanyag – kivonás, szárítás, stb. –, hogy az minden eredeti ízét elveszíti, a gyógyszer alapanyaga „olyan, mint egy fadarab”,  már nem számít ételnek.1.

Különösen nagy odafigyelést igényelnek a folyékony gyógyszerek (és vitaminok), mivel ezekben megőrződhetett az eredeti, nem kóser alapanyag íze, így mindenképpen ételnek számítanak.

A létfontosságú gyógyszerek után vizsgáljuk meg a vitaminokat is! Mivel ezeknek a szedése általában nem létszükséglet, így más elbírálás alá esnek, mint a gyógyszerek. A fentiek értelmében a kapszulákból fogyasztható a nem kóser vitamin is, míg a tabletták esetében más a helyzet, mivel azok minősülhetnek ételnek is akár, így ajánlott ezekből kósert választani.

Mindezek általános vitaminszedésre vonatkoznak, ha létfontosságú a szedése, pl. kialakult hiánybetegség esetén, akkor szakértő rabbi elbírálása alapján gyógyszernek tekinthetőek.

Az utóbbi időben többször lehetett hallani kóser minősítést nyert orvosi marihuánáról2. A drogfogyasztás etikai kérdésein túl3 gyógyszerként ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint bármilyen más orvosságra.

 

A sorozat első része itt olvasható

1 Lásd erről Áchiezer responsum 3. kötet 31. fejezet, Encyclopedia uo. 3. kötet 271–275. old.; 2 Rachel Abrams: „The Rabbis Are Here to Inspect the (Legal) Weed”, in: The New York Times, 2016. május 6.; 3 Lásd Oberlander Báruch–Köves Slomó: „A kábítószer használata”, in: Népszabadság on-line, 2003. május 5.; Zsidó jog és etika 91-94. oldal; 4 1Mózes 1:22., 28., 9:1., 7.; 5 Talmud, Pszáchim 4a.; 6 SÁ, Even háezer 1:1., 3.; 7 Jövámot 61b.; 8 Uo. 62b. a Prédikátor 11:6. alapján. Lásd még Talmud uo. 62a. a Jesájá 45:18. alapján. uo. 8.; 9 Slomo Chájim Aviner rabbi, Assia 4. kötet 170. oldal; 10 Cic Eliezer responsum 9. kötet 51. fejezet 2. kapú végén; 11 Igrot Mose responsum, Jore déá 4. kötet 71. fejezet; 12 Talmud, Táánit 8b. alapján. Lásd még Likuté szichot 25. kötet 36. oldal; 13 Misna Sábát 109b., Jövámot 65b. végén; 14 Máté Lévi responsum, Jore déá 31. fejezet eleje; 15 Prof. Rabbi Avraham Steinberg: Encyclopedia of Jewish Medical Ethics (héber, Jeruzsálem, 1988–1998) 4. kötet 88. oldal; 16 Cic Eliezer uo. 3. fejezet 8.; 17 1Mózes 38:9–10.; uo. 23:1.; 18 Minchát Jichák responsum 5. kötet 113. fejezet; Moshe Landau Bne-brak főrabbija véleménye (Berl Lázár rabbi közlése). De lásd Igrot Mose, Even háezer 1. kötet 64. fejezet; 19 Slomo Zálmán Auerbach rabbi (Nismát Ávráhám, Even háezer 5:13:1.). Fogamzásgátlásról lásd még Oberlander Báruch–Köves Slomó: Zsidó jog és etika, Budapest 2009, 41–59. oldal, Encyclopedia uo. 85–160. oldal; 20 1Mózes 9:6.; 21 Szánhedrin 57b.; 22 2Mózes 20:13., 5Mózes 5:17.; 23 Igrot Mose, Chosen mispát 2. kötet 69. fejezet; 24 Misna Ohálot 7:6., Talmud Szánhedrin 72b.; 25 Slomo Zálmán Auerbach rabbi (Nismát Ávráhám, Chosen mispát 425:1:20.).; 26 Cic Eliezer uo. 3. kapú végén; 27 Lásd Igrot Mose uo. 71. fejezet, Cic Eliezer 13. kötet 102. fejezet, 14. kötet 100. fejezet; 28 Lásd Encyclopedia uo. 2. kötet 74. oldal; 29 Abortuszról lásd még Encyclopedia uo. 47–115. oldal; 30 Slomo Zálmán Auerbach rabbi (Nismát Ávráhám, Jore déá 155:2:1.). Lásd Igrot Mose, Jore déá 3. kötet 36. fejezet; Torát háröfuá 95–100. oldal; 31 Lásd Jób 14:22.; Talmud, Bráchot 18b.; Encyclopedia uo. 5. kötet 594. oldal; 32 5Mózes 21:23.; 33 Maimonidész, A gyász törvényei 14:21. Lásd még Talmud Ávodá zárá 29b.; 34 Encyclopedia uo. 212. oldal; 35 Torát háröfuá 85–86. oldal; 36 Igrot Mose, Chosen mispát 1. kötet 103. fejezet; Sévet hálévi responsum, 5. kötet 219. fejezet; 37 Encyclopedia uo. 214–215. oldal; 38 Ennek nagyon nagy irodalma van, lásd Encyclopedia uo. 2. kötet 119–122. oldal, 4. kötet 564–571. oldal; 39 Jomá 85a.; 40 Lásd Oberlander Báruch–Köves Slomó: Zsidó jog és etika 74–75. oldal; 41 Szervátültetésről lásd még uo. 71–77. oldal, Encyclopedia uo. 2. kötet 191–244. oldal; 42 Maimonidész, A gyilkosság és az élet védelmének szabályai 2:7.; 43 1Mózes 9:5.; 44 Háktáv vöhákábálá uo.; 45 SÁ, Jore déá 339:1. Römá; 46 Lásd 1Királyok 19:4.; Joná 4:3.; Ktubot 104a.; Bává möciá 84a. végén; Encyclopedia uo. 4. kötet 363., 416–417. oldal; 47 Bává kámá 91b., 1Mózes 9:5. alapján; 48 Az atyák bölcs tanításai 4:22.; 49 A különböző véleményeket lásd Encyclopedia uo. 401–404. oldal; 50 Igrot Mose, Chosen Mispát 2. kötet 74:3.; Minchát Slomo 1. kötet 91:24.; 51 Encyclopedia uo. 406–413. oldal; 52 Eutanáziáról lásd még Encyclopedia uo. 433–469. oldal; 53 Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke, Toronyi Zsuzsa: A Magyarországi Zsidóság Képes Története, Vince Kiadó, 2014.; 54 72. oldal; 55 Első kötet, Jeruzsálem, 1978.; 56 46. oldal; 57 Drásot Chátám Szofér 1. kötet 100b. oldal. Lásd még uo. 112b.

 

 

A cikk az Egység magazin 92. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.