A Kineret-tó fölé emelkedő Árbel-hegy erődje másfél éves, átfogó felújításon esett át, melynek során a munkások 20-40 kg-os acélelemeket cipeltek fel a sziklaszirt mentén vezető keskeny ösvényen a 300 méter magasan fekvő, oszmán kori erődítményhez – írja a Jerusalem Post.

 

Árbel hegy

Az Arbeltől délnyugatra láthatjuk Hittin-szarvait (Korun Hattin). A hattíni csata tette emlékezetessé ezt a hegyet: 1187. július 4-én Szaladdin szultán itt g…

 

A Nemzeti Parkok Hatóságához tartozó, népszerű kirándulóhelyről gyönyörű kilátás nyílik a tóra, a Gálilra (Galilea), a Golán-fennsíkra és a Hermon-hegyre, Izrael legmagasabb csúcsára is. A hegy tetején lévő fennsík egyben gazdag régészeti lelőhely is.

A hellenisztikus korban, a polgári időszámítás előtti II-III. században zsidó település állt itt, melyet a római korban is laktak. A hegyben titkos barlangrendszert fedeztek fel, amelyet zsidó felkelők használtak az utolsó hasmóneus király, II. Antigonusz uralma alatt, aki végül a polgári időszámítás kezdete előtti 40-ben elvesztette a küzdelmet a Heródes királyt támogató római légiók ellen. A történetet Josephus Flavius örökítette meg, aki száz évvel később éppen ezen a stratégiai hegycsúcson vette fel a harcot a római hódítók ellen. Flavius a Zsidó háború című munkájában számol be arról, hogy a lázadókat rejtő barlangok előtt a rómaiak máglyákat gyújtottak, hogy kifüstöljék a zsidókat, akik közül sokan a mélybe vetették magukat.

Turistamentes látnivalók Izraelben: Gálon, a kánaániták vára

Most induló sorozatunkban a helyiek által ismert, de turisták által kevésbé látogatott helyszíneket mutatjuk be.

A kiálló sziklaszirt egyébként már a történelem előtti korban is lakott volt, amiről szintén régészeti leletek tanúskodnak. A középkorban a keresztesek építettek várat a hegy tetején, 1621-ben pedig a térséget uraló drúz vezér, II. Fakhr Al-Din emelt jelentős erődítményt. A háromemeletes drúz vár még egy évtizedig sem állt fenn, mert az oszmán hadak lerombolták. A romokat ezután a természet kebelezte be. A romantikus fekvésű, omladozó falú egykori erőd népszerű volt a túrázók és az elvonulást keresők között, ám állaga egyre csak romlott és lassan életveszélyessé vált. 15 évvel ezelőtt született döntés egy nagyszabású rekonstrukciós munkáról, melyet hat lépcsőben valósítottak meg rendkívül nehéz körülmények között. Az erőfeszítéseknek köszönhetően a múlt héten ismét látogathatóvá vált a helyszín.

Júliusban és augusztusban különleges, a munkálatok hátterét bemutató, vezetett túrák indulnak, amelyeken a résztvevők megismerhetik a rendkívüli mérnöki és kivitelezői leleményességet követelő beruházás részleteit.

„Az egyik legjelentősebb művelet az eredeti falak vonalában húzódó acélelemek beépítése volt, amelyek feladata a levegőben lógó kőfalak megtartása. A megvalósítás különleges mérnöki és logisztikai kihívás elé állított minket. A munkálatok végeztével örömmel nyitjuk meg ismét a helyszínt a látogatók előtt”

– mondta Jonátán Orlin, az Izraeli Nemzeti Parkok Hatóságának szakembere.

„Az erődöt a sziklaszirt közepére építették, melyet kizárólag gyalogosan lehet megközelíteni. 300 métert kell mászni az erődig, majd 170 lépcsővel érjük el az első emeletet, ezt követően újabb nyolcvan lépcső vezet az erőd belsejébe. Így kellett feljuttatni minden építőanyagot és szerszámot”

– tette hozzá. Eleinte megpróbálkoztak más szállítási módszerekkel, szamarakkal, traktorokkal és helikopterrel is, de végül csak az emberi erővel történő szállítás mutatkozott hatékonynak. A munkálatokat a szakadékról lógó állványzatról kellett elvégezni.

„Minden alapanyag a munkások hátán jutott fel az erődbe. A húszkilós acélelemeket egyenként vitték fel és úgy rakták össze, mint a legókockákat. Egyszerűen nem volt más megoldás” –

mondta Ászáf Dori, a park igazgatója. A helyreállítás során nem elégedtek meg a szerkezeti elemek megszilárdításával, igyekeztek az eredeti művészi díszítéseket is rekonstruálni. „Fakhr Al-Din számára nemcsak az erőd védelmi képességei voltak fontosak, hanem az építmény esztétikája is. Helyben található, természetes alapanyagokat, például fehér mészkövet és fekete bazaltot használt fel a díszítőelemekhez. Gyönyörű és alaposan megtervezett épület volt. Nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy a völgyben bányászható bazaltot a hegy tetejére szállítsák, méghozzá esztétikai célból. Ez igen különleges jelenség” – mondta dr. Chájim Mamalja, az Izraeli Régészeti Hatóság szakembere.

A hegy gyomrában lévő barlangrendszer alapvetően természetes úton jött létre, majd a zsidó lázadók bővítették ki igényeiknek megfelelően. Lakóhelyiségeket, vízgyűjtőket, lépcsőket, rituális fürdőket alakítottak ki a szikla természetes vízelvezető rendszere alatt. A ciszternarendszer idővel összeomlott, ezt most állították helyre, hogy a vízszivárgás ne okozzon további károkat.

„A sziklaszirt közepén elvégzett munka rendkívül összetett művelet volt. Ennek köszönhetően most sokkal nagyobb élményt jelent az erődítmény bejárása. 160 lépcső megmászása után egy négyszáz éves erődbe léphetnek be a látogatók és lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhetnek”

– mondta Dori.

A nemzeti park bejáratánál több különböző nehézségű túraútvonal indul, amelyek körbevezetnek a hegyen és érintik a látnivalókat, valamint a kilátópontokat. A megnyitó tiszteletére augusztusban hajnali 5:15-kor induló napfelkelte-túrákat is szerveznek. Az Árbel-hegy Jeruzsálemből 2 óra 45 perc, Tel-Aviból két óra, Haifából pedig egy óra alatt érhető el gépkocsival.

Címlapkép: Wikipédia