A Szentföld nem szűkölködik történelmi látnivalókban és különleges tájakban. Az apró országban minden korszakból találni érdekes leleteket és a tengerparttól a sivatagig, a világ legmélyebb pontjától a 2000 méternél is magasabb hegycsúcsokig semmi sem hiányzik belőle. A turistákat azonban mindig ugyanazokhoz a világhírű látványosságokhoz kalauzolják el, így számtalan kincs rejtve marad előttük.

Most induló sorozatunkban a helyiek által ismert, de a turisták által kevésbé látogatott helyszíneket mutatjuk be önöknek. A csak „bennfentesek” által ismert területek bemutatása mellett azt is eláruljuk, hogy miként közelíthető meg az adott nevezetesség. Mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy felfedezze Izrael egy-egy rejtett értékét.

Az alábbi látnivaló azon a területen fekszik, ahol a jeruzsálemi hegyek felől aláereszkedő, egyre laposabbá váló Júdeai-síkság (Sfélát Jehudá) lassan egybeolvad a Negev-sivatag északnyugati, lágyan hullámzó lankáival. Itt találjuk a Szentföldet egykor uraló kánaáni népek egyik utolsó, 3200 évvel ezelőtt emelt erődjét. A tél végén és tavasszal zöld és vadvirágoktól színes tájon át vezet ide az út. Az erősséget akkor építették, amikor a kánaániak már két tűz közé szorultak és egyszerre kellett megküzdeniük a honfoglaló zsidókkal és a tenger felől érkező filiszteusokkal – írja a Haaretz.

 

Gal On Fortress – a rare discovery of a Canaanite fort from 1250 BCE that backs up Book of Joshua 12

Another amazing discovery was made in Israel Gal On Fortress – a rare discovery of a Canaanite fort from 1250 BCE that backs up Book of Joshua 12:8 This fortress was built by the Egyptians and was maned by the Canaanites against either Joshua or the Philistines

 

 

Gálon: a kánaániták utolsó mentsvára

A feltárást Gálon kibuc mellett végezték, Kiriját Gáttól keletre, a Júdeai-síkságon, a Guvrin-patak közelében. Miután az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei végeztek a munkával, a nagyközönség számára is látogathatóvá tették a helyszínt, mely szántóföldek között, egy ligetes területen fekszik és egy földúton közelíthető meg.

A bekerített, magyarázó táblával ellátott romokat az izraeli Régészeti Hatóság és a Zsidó Nemzeti Alap tette ingyenesen látogathatóvá mindenki számára 2020 augusztusában. A tervek szerint Gálon lesz az északi bejárata az úgynevezett „Júdea királyai útnak”, mely 32 régészeti helyszínt érintve, 100 km hosszan halad majd a Júdei-síkságon, ismertetve a bibilai idők történelmi és kulturális örökségét.

Az erődítményt a polgári időszámítás előtti XII. században emelték egy alacsony dombon, a bibliai bírák korában, III. Ramszesz fáraó uralkodása, a trójai háború és Odüsszeusz utazása idején.

A kánaániták akkoriban végnapjaikat élték. Izrael népe egyre nagyobb területet hódított meg a Szentföldből, miközben a görög szigetvilág felől egyre nagyobb számban érkeztek a harcias filiszteusok. A kánaániak ellenségeik közé szorultak: a zsidók az ország közepén, észak-déli irányban húzódó hegyek felől támadtak, a filiszteusok pedig a Földközi-tenger partján emelt városaikból. Ebben az időben a Guvrin-patak jelezte a határt a filiszteus Gát és a kánaáni Láchis királysága között. Az erődítményt stratégiai helyen építették fel, mert a dombról jó rálátás nyílik mind a patakra, mind a közelben húzódó útra.

Az épületnek csak az alapjai maradtak fenn, így elkél némi képzelőerő, hogy magunk előtt láthassuk fénykorában. Továbbá, mivel apró városállamokról beszélünk, nem egy hatalmas várat, hanem inkább kisebb erődöt kell elképzelni. A két méter széles falak ugyanis egy mindössze 18 négyzetméter alapterületű építményt védtek, melynek csak az alapja épült hatalmas kőtömbökből, a többi részt agyagtéglákból emelték, ám ezek nem állták ki a történelem viharait.

Az erődítmény nem sokáig töltötte be feladatát

A polgári időszámítás kezdete előtti 1150 körül elnéptelenedett. A feltételezések szerint a szorongatott védők visszahúzódtak a nagyobb biztonságot nyújtó Láchisba. Nem sokkal később a kánaáni népeknek végleg befellegzett és eltűntek a történelem színpadáról. Később ez lett a filiszteusok sorsa is.

Izrael népe azonban nemcsak túlélte az évezredeket, hanem vissza is tért földjére és így vált lehetővé, hogy emléket állítson egykori ellenségeinek.

A visszatérésre 1946-ban került sor, amikor a Hásomer Hácáir cionista szervezet lengyelországi tagjai megalapították Gálont az ókori határvidéken. Ez a kibuc annak a 11 településből álló védelmi vonalnak volt a része, mely az egyiptomi támadások ellen védelmezte Izraelt a függetlenségi háborúban a Negev-sivatag szélén.

Tipp: ha Izraelbe látogat és megtekintené a helyszínt, a következőt írja a Waze-be: Gal On Citadel, Guvrin Forest. Gépkocsival csak száraz időszakban érhető el az erőd, esős időben gyalog érdemes megtenni a távot a kibuctól.

 

Nyitókép forrása: YouTube

 

Megszakítás