Az imádkozás az Istennel való közvetlen kapcsolatunkat jelenti. „Az Örökkévaló mellettem van, nem félek…” – mondjuk a Zsoltárokban. (118:6.). Az imádkozás a mindennapi zsidó élet alapvető tevékenysége, ám a járvány természetesen erre is, mint életünk minden más vetületére, hatással volt.
A héber betűk egyben számokat is jelölnek. Ezen alapul a gemátria, vagyis az az elmélet, hogy az egyes szavak számértéke is különféle jelentéseket közvetít a számunkra. A gemátriát ismerők számára a helyzet egyértelmű: a „jes pitáron lekoroná” (van megoldás a koronára) kifejezés számértéke (1443) pontosan megegyezik a „tesuvá, tfilá ucedáká” szavak számértékével. Ros hásánákor az imáinkban elmondjuk, hogy az előbbi három dolog: a megtérés, az ima és az adakozás elháríthatják tőlünk a rossz ítéletet. A középsőről beszélünk most.
Tehilim
A Dávid király által írt Zsoltárok könyve az évezredek alatt zsidó nemzedékek hosszú sorának jelentett menedéket és spirituális erőforrást. Ma sincs ez másként: a zsoltárok felolvasása ma is a legfontosabb imáink közé tartozik, legyen szó betegségről, háborúról vagy meddőségről. Egy szokás szerint az egész Zsoltárok könyvét felosztják a résztvevők számának megfelelően, és a kívánt esemény bekövetkezése érdekében annyiszor olvassák végig, ahányszor csak lehetséges. Ebben a digitális technika is a segítségünkre van, amire idén jóval nagyobb igény és szükség van, mint eddig bármikor. A Zsoltárok könyvének együttes elmondásához a tehilimyahad című oldal nyújt könnyen áttekinthető és használható platformot több nyelven.
A nagy sebességgel terjedő vírus okán naponta tartanak világszerte egy időben zsoltárolvasást. Fontos,
hogy egyszerre, azonos időben mondják minél többen ugyanazt az imát, így ugyanis sokkal nagyobb az ereje, mondják bölcseink. A felhívások különféle internetes csoportokban terjednek, és meghatározzák, hogy melyik zsoltárt és pontosan mikor kell elmondani. Többnyire a 121-es zsoltárt választják, melyet általában bajok, nehézségek esetén szokás mondani. Más helyeken a 91-es és 46-os zsoltárt ajánlják megfelelő szegulaként (védő formula vagy cselekedet). Mindkettő arról szól, hogy hogyan védi meg népének tagjait az Örökkévaló minden csapástól. Megint máshol a 3. és a 91. zsoltárt tartják a legmegfelelőbbnek erre a célra, hivatkozva a jeruzsálemi Talmudra (Sábát 6:2.), mely szerint e két ima az üldözöttek dala. Bölcseink szerint e szövegek jó jelül szolgálnak számunkra a bajtól való megmeneküléshez.
Imák járványok ellen
A járványok végigkísérik az emberiség történelmét, és számos olyan imaszöveget ismerünk, melyek az adott korszakban pusztító járványtól való megmenekülésért íródtak. A XVI. századi cfáti kabalista, a szent életű Ári például amuletteket írt a közösségében néhány évente végigsöprő járványok elhárítására.
Az Ostropoliba való ráv Simson, aki ál kidus Hásem, vagyis Isten nevének megszentelésével veszítette életét az 1648-as Hmelnyickij-mészárlás során, korának egyik legnagyszerűbb kabalistája volt, akit az utána következő nemzedékek nagyjai is kiemelt tisztelettel említettek. A járványok elleni szegulája korai írásaiban található. A kabalista rabbi azt javasolta megelőzésként a járványok ellen, hogy a Tóra Onkelosz-féle fordításából (héberül: tárgum) olvassák fel a zsidók sivatagi vándorlásának állomásait Mózes negyedik könyve, a Bámidbár végéről.
Akiva Ejger, világhírű rabbi, korának egyik vezető tóratudósa az 1831-es európai kolerajárvány idején azt javasolta, hogy minjánban mondják el a Szentélyben használt füstölőszer összetevőit felsoroló, pitum háktoret nevű talmudi részletet, mert az jó jel arra nézve, hogy megálljon a járvány. Az imákon túl kiállt amellett is, hogy 15 embernél több ne gyűljön össze egy minjenben a járvány ideje alatt, és fontosnak tartotta az orvosok utasításainak betartását. Ezt napjaink vezető rabbijai is hangsúlyozzák.
Jichák Joszéf, Izrael Állam szfárádi főrabbija lányok és asszonyok számára szerkesztett imát, kifejezetten a koronavírus-járvány megszűnéséért és a betegek mihamarabbi felépüléséért. Az imát a szombatra készített kalács tésztájából levett chálá micvájának teljesítésekor, valamint péntek este, a szombati gyertyagyújtás idején javasolt elmondani. Az ima ismert szövegeket tartalmaz, elsősorban a bűnbánó (szlichot) imákból, melyeket közösségi böjtnapokon mondanak. A közösségi böjtöket is többnyire a zsidókat veszélyeztető helyzet esetén szokták elrendelni. A chálá levétele közismerten olyan jó cselekedet, melynek érdemében az Örökkévaló gyógyulást hozhat betegeknek vagy más, kívánt eredményt érhetünk el általa, akárcsak a zsoltárok felolvasásával.
A járvány kezdetén, amikor még csak Kínából érkeztek aggodalmat keltő hírek, a jeruzsálemi Siratófalhoz hívott össze imádkozó tömeget Cfát főrabbija, Smuél Élijáhu: „A zsidó hagyományok szerint az egyik áldás vonzza a másikat maga után. Amikor Izrael népére sújtott le egy járvány, Dávid király azt tanította, hogy minden egyes dologért, amit az Örökkévalótól kapunk, áldást kell mondani. Ezt követően a járványnak vége szakadt. Dávid király tanítását szeretnénk továbbadni a kínai nép számára. Dávid király azt is tanította, hogy dalban áldjuk az Örökkévalót. Arra kérek minden kreatív alkotót, komponistát, zenészt és énekest, hogy írjanak egy dalt, mely Izrael ajándéka lesz a kínai nép számára. A barátság, az ima és az áldás dala” – tette hozzá. Élijáhu rabbi korábban egy újságcikkben írt arról, hogy a zsidó nép kötelessége a koronavírus áldozatiért imádkozni, tartozzanak azok bármely nemzethez is. Erre a Tórából hozott fel egy példát: Ábrahám Ávimelechért, a filiszteus királyért imádkozott, amikor az uralkodó és háza népe megbetegedett. „Kínát járvány sújtja. A Tóra azt parancsolja, hogy ne legyünk kemény szívűek. Minden egyes embernek imádkoznia kell a fertőzöttekért, amikor a főimát mondja magában és az egész közösségnek is könyörögnie kell a nyitott tóraszekrény előtt” – szólított fel a főrabbi.
Orvosok imája
A jelenlegi helyzetben igazán elmondható, hogy az orvosokon a világ szeme. Az orvosoknak a saját szakmai tudásukon és tapasztalataikon kívül isteni segítségre is szükségük van ahhoz, hogy munkájukat a lehető legjobban és legpontosabban végezzék. Markus Herz (1747-1803), németországi zsidó orvos és filozófus tollából származik Az orvos napi fohásza a betegek meglátogatása előtt című imádság. Herz doktor a filozófus Immanuel Kant tanítványa volt, emellett a szintén filozófus Moses Mendelssohn orvosa. Az ima szövegét először 1783-ban publikálta német nyelven. A héber változat néhány évvel később jelent meg. Vannak, akik tévesen a XIII. századi Spanyolországban és Egyiptomban élt rabbinak, orvosnak és filozófusnak, a Rámbámnak (Maimonidész) tulajdonítják a szöveget. Az imádság az Isten által teremtett emberi test csodáját ünnepli, és az Örökkévaló támogatását és áldását kéri a gyógyító munkára. Ezekkel a sorokkal kezdődik az ima: „Mindenható Isten, Te teremtetted végtelen bölcsességeddel az emberi testet. Tízezerszer tízezer szervet egyesítettél benne, melyek megállás nélkül és harmóniában működnek, hogy megőrizzék a halhatatlan lelket körülfogó test egységét a maga szépségében. Mindegyikük tökéletes rendben működik, egybehangzóan és összehangolva. Mégis, amikor a törékeny anyag, vagy a vágyak szabadon engedése elrontja ezt a rendet, vagy megzavarja ezt az összhangot, akkor az erők összecsapnak, és a test szétmorzsálódik azzá az eredeti porrá, melyből jött. Jóindulatú hírnökökként küldesz az embernek betegségeket, hogy előre figyelmeztessenek a közeledő veszélyre, és arra ösztönözzenek, hogy megelőzzük azt.” Hosszas fejtegetés után pedig így végződik: „Mindenható Isten! Kegyelmedben engem választottál, hogy teremtményeid életét és halálát vigyázzam. Nekifogok a munkámnak. Támogass ebben a hatalmas feladatban, hogy az emberiség hasznára legyek, mert a Te segítséged nélkül még a legkisebb dolog sem sikerülhet.”
Ima az oltás beadásakor
Végezetül említsük meg, hogy a zsidóságban az élet védelme mindenek felett áll: „venismártem meod lenáfsotéchem” – és vigyázzatok nagyon az életetekre, mondja a Tóra. A járvány kezdetekor rengeteg szó esett az oltásról, ám ez sajnos még mindig nincs a kezünkben. Ha azonban egyszer, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben sikerül megtalálni a megfelelő vakcinát, beadásakor a elmondhatjuk azt az imádságot, melyet Hannah Katsman, izraeli egészségügyi szakértő kifejezetten erre az alkalomra szerkesztett nagyjából egy évvel ezelőtt. Az ima arra kéri Istent, hogy a beadandó oltás „hozzon egészséget, áldást és megváltást, és védjen meg minket a szenvedéstől és borzalmas betegségektől”. Azért is könyörög, hogy az Örökkévaló „hosszú, békés élettel, pénzügyi biztonsággal és sikerrel” áldja meg az oltásokat beadó ápolónőket és az orvosokat.
Chana Deutsch írása
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 131. szám – 2020. június 1.