Az Izrael-ellenesség az antiszemitizmus új formáját jelenti, ezért időszerű és szükséges az antiszemitizmussal, Izrael állammal és a zsidósággal kapcsolatos iskolai tananyagok felülvizsgálata az európai oktatás rendszerében – jelentette ki Deutsch Tamás az Európai Tett és Védelem Liga (Action and Protection League – APL) strasbourgi konferenciáján.
Az oktatás szerepe az antiszemitizmus elleni küzdelemben címmel tartott tanácskozás társszervezőjeként a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője kiemelte:
csak a tudás, az ismeretek átadása révén lehet megakadályozni, hogy a történelem megismételje önmagát, és a zsidó közösség újra a szélsőséges csoportok céltáblája vagy áldozata legyen.
A politikus szerint az október 7-én, az Izraellel szemben elkövetett terrortámadás után Nyugat-Európa számos nagyvárosában történt antiszemita cselekményekhez, Izrael-ellenes, „látszólag palesztinpárti, de valójában a terrorizmust és a terroristákat éltető tüntetésekhez” a baloldali és a szélsőbaloldali pártok, valamint civil szervezetek is csatlakoztak.
Magyarországon a kormány zéró toleranciát hirdet és érvényesít az antiszemitizmus minden formájával szemben.
Ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely a zsidóság számára
– hangsúlyozta.
Deutsch Tamás elmondta: a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) azzal a céllal jött létre, hogy a zsidóságról való ismeretek hiteles átadásával, valamint a magyarországi zsidó közösség identitásának és hagyományainak erősítése által elejét vegye az antiszemita megnyilvánulásoknak. Az alapítvány részt vesz a magyar nemzeti alaptanterv zsidósággal kapcsolatos tananyagainak kialakításában, a jövő nemzedékeinek zsidóságról alkotott képének alakításában.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője, a konferencia másik társszervezője beszédében hangsúlyozta, az antiszemitizmustól mentes, a demokratizmus, a tolerancia elvein alapuló társadalom felépítése az osztálytermekben kezdődik.
Az antiszemitizmus elleni küzdelem és az, hogy a tananyagok népszerűsítsék ezeket az értékeket, az állam felelőssége. Minden államnak kötelessége biztosítani, hogy az osztálytermek olyan helyek legyenek, ahol küzdeni lehet a radikalizálódás ellen
– jelentette ki.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédében hangsúlyozta: megkérdőjelezhetetlen az antiszemita cselekmények, a terrorcselekmények és a szabályozatlan, illegális migráció közötti összefüggés. Egyértelműnek nevezte, hogy a nyugat-európai országok nem tudják ellenőrizni a kialakult helyzetet, ahogy nem tudják követni a társadalmaik változásait sem.
„A migránsok nem a liberális ideológia mellett foglalnak állást, a baloldali értékek kínálata számukra nem jelent semmit, ami a zsidó-keresztény hátterű társadalom alapjait ingathatja meg” – fogalmazott.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke beszédében hangsúlyozta: küzdeni kell az erősödő antiszemitizmus ellen, és nem megengedhetők azok a gyűlölet-megmozdulások, melyek nyugat-európai nagyvárosok utcáin zajlanak. Az ilyen megmozdulások az európai migrációs és integrációs politika elhibázottságát bizonyítják – jelentette ki.
Szalai Kálmán, a TEV titkára beszédében arra figyelmeztetett, hogy egyre erősödnek azok a hangok, melyek Izrael eltörlését követelik, és amelyek a zsidók elleni gyűlöletre uszítanak.
A szélsőséges eszmék nem állnak meg a zsidóknál, hanem az európai államok közösségének alapjait támadják, és szembe mennek az európai gondolattal és értékekkel
– mondta.
Olti Ferenc, a TEV oktatásért felelős csoportjának vezetője hangsúlyozta: az oktatás a legfontosabb az antiszemitizmus megelőzéséhez. Ennek érdekében az alapítvány olyan kezdeményezést indított, amely kibővítené a zsidóságról szóló információkat és a zsidók bemutatását a magyar tanmenetben és tankönyvekben.
Noha az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, ha az Európai Unió nem lép előre az antiszemitizmus elleni oktatást illetően, a jelenleg látott események folytatódni fognak az európai nagyvárosok utcáin – hívta fel a figyelmet Olti Ferenc. A konferencián két panelbeszélgetésre is sor került, ahol az előadók az iskolai tankönyvek felülvizsgálati folyamataiban és módszereiben felhalmozott tapasztalatokról, valamint a politikai szereplők hatásáról, szerepéről és felelősségéről értekeznek az antiszemitizmus elleni küzdelemben.