Beiratkozás az 1998/99-es tanévre

 
 
Gán Menáchem

Bölcsőde és Óvoda
Bét Menáchem Elemi Iskola,

első és második osztálya
Tel. 395-4470, 268-0183
Sajátosságaink:
* Iskolánk a XII. ker. Orbánhegyen, zöldövezetben található
* távol lakóknak busz
* A Radnóti Miklós Általános Iskola tanterve alapján müködünk

* Réz Gáborné, a Radnóti Miklós Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium igazgató felügyeletével

* Héber olvasás és írás már az első osztályban
* a zsidó történelem és ünnepek játékos megismertetése
* a foglalkoztatás angol anyanyelvű tanítókkal is
* ideális gyermeklétszám
* egyéni, differenciált képességfejlesztés
* informatikai alapismeretek nyújtása
* úszásoktatás, óvodás- és iskolástorna
* logopédiai fejlesztés
* rendszeres tanulmányi kirándulások
* gyermekkönyvtári foglalkozások
* állandó gyermekorvosi felügyelet
* nyílt napok és bemutatók tartása
* friss, egészséges és vitamindús kóser táplálkozás

* szükség szerint gyógypedagógiai, gyermekpszichológiai fejlesztő foglalkozások

* jól felkészült, tapasztalt nevelőtestület

Mindezt igen méltányos áron kínáljuk az érdeklődőknek

és néhány ösztöndíjat is fel tudunk ajánlani a rászorulóknak.

További információ és beíratkozás:

Oberlander Bátshevánál a fenti telefonszámokon.

Boldog születésnap

Svát hó 14. előestéjén, február 9-én este kis háziünnepséget tartottak a Gán Menáchem óvodában Oberlander Náchmán harmadik születésnapja és az ilyenkor szokásos első hajvágása alkalmából. A különleges alkalmon részt vettek a magyarországi zsidó közélet vezető személyiségei és külföldi vendégek is. Beszédet mondott Dr. Schweitzer József főrabbi és rabbi Zálmán Eidelman, a bécsi Lauder-Chábád iskola vallási igazgatója is. A születésnapos szépen olvasott az erre az alkalomra készített, gyermekeknek szóló imakönyvből, ami az óvoda és az iskola tankönyve lett. Az ünnepséghez és egyben Tu bisváthoz kapcsolódóan a gyerekeknek játszóházat szervezett az óvoda.

 
Új Hágádá Peszáchra
 
Mit mond az őr?!
 

„Az őrködés Hágádája” a Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület legújabb, legszebb könyve

A Talmud érdekes és meglehetősen rendhagyó beszélgetést rögzít az egyik római császár – valószínűleg Hadriánus – és az egyik ismert tanaita (talmudbölcs), Josuá ben Chánánjá között. Az imperátor, aki egyébként nem igen szerette a zsidókat, kedvelte az okos és szókimondó rabbit, és szeretett elfilozofálgatni vele.

Egy ízben, amikor a zsidók a római birodalombeli helyzete került szőnyegre –a császár nem csak, hogy jól ismert ezt a témát, hanem hírhedt ” cselekvő hőse” is volt ennek – Hadriánus ezt találta mondani Josuának:

– Milyen nehéz lehet a báránynak a hetven farkas között…

– Most képzeld el, ó császár – válaszolta a rabbi „csípőből”, milyen erős és elszánt kell hogy legyen az őr (Izrael Őre, Somér Jiszráél), aki megvédi (a bárányt) a hetven farkastól… (Eszter rábá 1.)

A császár elértette a célzást.
* * *

Mióta csak létezik a földön a zsidó nép – állandóan védelemre szorul, és értelemszerűen állandóan Isten védelme alatt áll. „Ha nem Isten állna mögöttünk… élve nyelnének le bennünket ellenségeink félelmetes dühükben…” – mondja Dávid, a zsoltáros király (Zsoltárok124:2–3.). Az őrködés, a különleges isteni védelem Peszáchkor, a Széder estén, tetőzik. Ezért hívják a Szédert „Az őrködés éjszakájának” – lél simurim – és ezért neveztük az új, most megjelenő Hágádát Az őrködés Hágádájá-nak. „Mit mond az Őr?” – kérdi Jesájá, a próféta. – Azt mondja, hogy felvirrad a reggel, Átá boker, a messiási megváltás hajnala.

A most megjelenő Hágádá 45 éve az első olyan ami nem utánnyomása egy korábbi elavult nyelvezetű kiadványnak. Mióta az ún. Omzsa Hágádá megjelent – 1942-ben – ez az első Hágádá ami új fordítást, új koncepciót, új magyarázatokat és értelmezést tartalmaz – a mai magyarországi zsidóság szükségleteihez igazítva a Hágádá ős-új mondanivalóját.

Ez a Hágádá, ami április elején lát napvilágot, a Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület egyik legújabb, legszebb és talán legeredetibb kiadványa. Gréda József az izraeli magyar-zsidó író és költő fordította, Naftali Kraus szerkesztette és írta a magyarázatokat és az Egyesület adta ki, fáradhatatlan munkával, ami szerves része a lubavicsi kirendeltség magyarországi tevékenységének. Ennek lényege a zsidóságtudat, a jiddiskeit és a zsidóságismeret terjesztése a magyarajkú zsidóság között, az Áhávát Jiszráél, a zsidóság szeretetének jegyében.

* * *

Mit mondhatok magáról a Hágádáról? A héber közmondás – aminek biztos van magyar megfelelője – azt tartja, hogy „a pék ne tanúskodjon az általa dagasztott tésztáról”.

Így talán csak a szigorú, száraz tényeket írom itt le – a többit hagyjuk a kritikusokra, illetve a vásárlókra, akik a Hágádát megveszik, hazaviszik, beleolvasnak és aztán egész évben olvasgatják, lapozgatják, merítenek belőle.

Ez Az őrködés Hágádájának a tulajdonképpeni lényege. Nem (csak) a Széder két estéjére szól, hanem az évnek mind a 365 napjára. Ebben összhangban van ez a Chábád beütésű „áskenáz” Hágádá, azzal a chászid felfogással, ami azt tartja, hogy a Széder nem ér véget azÁfikomán elrágcsálásával, sem a Chád Gádjá (az apám által vásárolt szomorú sorsú kisgida történetének) eléneklésével – hanem tulajdonképpen az egész évben folytatódik. Ennek alapja az a gondolat, hogy az egyiptomi – szellemi – rabságból való kiszabadulás nem egyszeri aktus, hanem egy örökké tartó folyamat, ami megnyilvánul a zsidóság állandó a szellemi felemelkedésért, a szellem szabadságáért folytatott küzdelmében.

* * *

Az őrködés Hágádájá-ban minden megtalálható, ami egy szokványos Hágádában benne van. Ezen kívül van benne még sok minden más:

* A Bevezetőben a Hágádá története, kialakulásának folyamata, „szerzői” és szerkesztői, olvasatai és nuszáchjai, kiadásai, fordításai, illusztrációi, stb.

* A szöveg folyamatos értelmezése és magyarázata, a különböző zsidó irányzatok és szellemi áramlatok; a bibliai versek és a misnai, valamint talmudi és midrási szövegek alapján; a különböző korok exegétáinak és kommentátorainak értelmezésével együtt.

* A Hágádá kabalisztikus, illetve chászid irányzatú értelmezése – először magyar nyelven.Az őrködés Hágádája az első magyarnyelvű chászid Hágádá.

* Ehhez kapcsolódik a chászid anekdotafüzér, ami emberközelségbe hozza az ünnep és a Széder eseményeit, valamint azokat a történelmi eseményeket, személyiségeket, amelyek, akik szoros kapcsolatban vannak a Hágádá fő témájával.

* A szövegben megtalálható rövid „használati utasítások” mellett, a Hágádához mellékelt brosúrában találja meg az olvasó azokat a fontos ismereteket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a zsidó ember méltó módon ülje meg a szabadság ünnepét.

Még nem beszéltünk a Hágádá külalakjáról, az album-formátumról, a gyönyörű illusztrációkról és grafikáról – de erről nem beszélni kell. Ezt látni kell.

Az idő Peszáchig rövid. Aki nem rendeli meg időben – lehet, hogy az idén lemarad róla. Egyelőre az idén a magyarországi Szédereken Az őrködés Hágádájá-ból kérdezzük a Má nistánát, azt, hogy miben különbözik ez az este a többi estétől?

Többek között abban is, hogy ezen az estén az egész magyar zsidóság egységes: most, az előírás szerint, senki nem krismelájnol, míg az év többi estéjén vannak azért, akik elmondják a Smá Jiszráélt…

Naftali Kraus
 
 
 
Újra dél-afrikai óvónő az óvodában

Ráchel Green Dél-Afrikából érkezett, hogy a Gán Menáchem óvodában részt vegyen az egyre növekvő létszám foglalkoztatásában. Ráchel frissen fejezte be tanulmányait Johannesburgban. Testvére, Sarah indíttatására érkezett Magyarországra, aki egy felejthetetlen évet töltött el nálunk. Anyanyelvén, angolul tanítja a gyermekeket a zsidó hagyományokra, a héber ábécére. Bekapcsolódása az óvodai nevelésbe lehetővé teszi, hogy minden gyermek a tudásszintjének megfelelő egyedi figyelmet kaphasson a nevelőktől.

A beiratkozásról és ösztöndíjakról Oberlander Batshevától lehet részletes információt kapni, délelőtt a 395-4470, délután a 268-0183 telefonszámon.

Ismét Zsidónak lenni

Miután évekig hiánycikk volt – ismét megjelent Magyarországon a Göncöl Kiadó gondozásában a legjobb „Útikönyv” a zsidóság megismerésére, amelyből azt is meg lehet tanulni, miért és hogyan lehet zsidónak lenni annak, aki zsidónak született…

Először 1991-ben jelent meg Budapesten Hayim Halevy Donin amerikai rabbi műve, a Zsidónak lenni („To Be a Jew”), Naftali Kraus és Mikes Katalin fordításában. Az akkor 8000 példányban megjelent könyv úttörő jellegét mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy szinte hetek alatt elfogyott, eltűnt a könyvesboltokból.

A könyvet olyan zsidók kapkodták el, akik gyorsan és fájdalommentesen akarták elsajátítani a zsidóság alapfogalmait. Erre a könyv nagyon is alkalmas (volt), mivel szerzője – egy modern amerikai ortodox rabbi – mindent belevett. Semmit nem hallgatott el – a zsidó családi élet törvényeit sem – és mindent úgy mondott el, olyan hangnemben, olyan nyelven és olyan hozzáállással, ami társává tette az olvasót és nem éreztette vele lépten-nyomon tudatlansága nyomasztó tényét.

Később betérni szándékozó magyarok is használták – illetve használták volna, ha sikerült volna a könyv egy példányát megszerezniük – majd főiskolai felvételi tananyagként is szerepelt…

* * *

A könyv közel 300 oldalon, 21 fejezetben felöleli a zsidó élet minden megnyilvánulását, a születés percétől, a halál pillanatáig; a hétköznapok szorgos tevékenységétől, az ünnepek áhítatáig; a szertartások, szokások, parancsolatok és tilalmak világának ismertetésétől a judaisztika alapjainak felrajzolásáig. Rövid imák – héber eredetiben is – a kóser konyha ismérvei; a zsidó morál követelményei – minden, ami a témához tartozik megtalálható a könyvben.

* * *

Most újra megjelent a Göncöl Kiadó gondozásában, új, ízléses fedőlappal a Zsidónak lenni. Nem sok olyan zsidótárgyú könyvet ismerek Magyarországon, amiből az első nyolcezres példányszámú kiadás után – második kiadás jelent volna meg aránylag rövid időn belül. A Zsidónak lenni ilyen könyv – témája, színvonala valamint amiatt, hogy igény van rá.

A téma Magyarországon nemcsak hogy nincs befejezve, de tulajdonképpen csak most kezdődik. Az alvó Csipkerózsika, a tetszhalott zsidóság ébredezik; nyújtózkodik, ásít egyet-kettőt, aztán körülnéz, hol is tart identitása ügyében. Ez nem kárpótlás, még csak nem is antiszemitizmus kérdése. Ez a zsidó „lenni vagy nem lenni” létkérdése és ehhez nélkülözhetetlen kézikönyv a Zsidónak lenni.

Köszönet a Göncöl Kiadónak és igazgatójának, Szikói Gábornak az úttörő vállalkozásért, az első ilyen természetű könyv kiadásáért, ami – hadd reméljük – nem lesz az utolsó.

Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni. Budapest 1998, Göncöl Kiadó. 288 oldal. Ára: 960 forint

S. Ájálá

Kapható a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületnél is.

Scheiber Sándor Gimnázium

Az Anna Frank Gimnázium jogutódaként 1998. szeptemberében Zuglóban a Laky Adolf utcában új, korszerű épületben, zöldövezetben megnyíló Scheiber Sándor Tanintézet az 1998/99. tanévre felvételt hirdet a hatévfolyamos és a négy évfolyamos gimnázium első osztályába. (Az általános iskola hatodik és nyolcadik osztályát végző tanulók részére.) Minden érdeklődő részére szívesen adunk felvilágosítást személyesen, levélben vagy a 118-8834-es telefonon. Vidéki tanulók részére kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a Bálint Zsidó Közösségi Házban.

 

Megjelent: Egység Magazin 8. évfolyam 33. szám – 2014. július 30.

 

Megszakítás