Egyre több héber dialektus kerül veszélybe a nyelv modern egységesítése következtében. A Héber Nyelvi Akadémia azonban elszántan dolgozik azon, hogy ezek a több ezer éves nyelvváltozatok ne tűnjenek el örökre.
A modern héber nyelv újjáéledése világszinten is egyedülálló történet: egy „holt nyelv”, amely újra mindennapi kommunikációs eszközzé vált egy teljes nemzet számára. Ám ez a sikeres nyelvi reneszánsz árnyoldalakkal is jár: a világ különböző zsidó közösségeiben évezredeken át fennmaradt „tájszólások” a standardizálás következtében ma már a kihalás szélére sodródtak. A Héber Nyelvi Akadémia most azon dolgozik, hogy minél több héber dialektus kerüljön dokumentálásra, mielőtt túl késő lenn.
Egy nyelv, megannyi kiejtéssel
A közhiedelemmel ellentétben a héber nyelv nem teljesen tűnt el az ókor után: az elmúlt 2000 év során a zsidó közösségek szerte a világon továbbra is használták, tanulták, írták és hangosan olvasták a szent szövegeket. Ennek köszönhetően válhatott lehetővé a 20. századi újjáélesztése is. Ugyanakkor a helyi közösségek saját kiejtési szabályokat, hangzásbeli sajátosságokat, sőt, olykor saját szóhasználatot is kialakítottak – így jöttek létre a különböző dialektusok.
A modern héber nyelv megalkotása során az Akadémia – Eliezer Ben Jehuda munkásságának nyomdokain – célul tűzte ki egy egységes nyelvtani, helyesírási és kiejtési szabályrendszer létrehozását. Ez azonban ironikus módon azzal járt, hogy ezek a színes, történelmi változatok fokozatosan eltűntek a nyelvhasználatból.
A héber dialektusok nyomában
Az Akadémia ma már új szemszögből tekint a nyelvi sokféleségre: a Givat Ram-i Kulturális és Oktatási Központban látványos multimédiás kiállítással emlékeznek meg a dialektusokról. A látogatók hallhatják, hogyan hangzottak a Teremtés könyvének első sorai jemeni, lengyel, olasz vagy marokkói kiejtésben.
A kutatások azt is feltárták, hogy a különböző kiejtési módok évezredes gyökerekkel bírnak. A jemeni például a babiloni kiejtést tükrözi. A szefárd zsidóság (Irakból, Észak-Afrikából) beszélt héberje a második Szentély időszakából ered.
Meglepő módon a szamaritánus közösség héber kiejtése mutatja a legközelebbi hasonlóságot az ókori nyelvhasználathoz – annak ellenére, hogy ők nem zsidók.
2500 órányi nyelvi kincs
A nyelvi hagyományok megmentésére irányuló egyik legfontosabb kezdeményezés a Jewish Oral Traditions Collection. A gyűjtemény a Héber Egyetem professzora, Shlomo Morag munkája nyomán jött létre. Morag az 1950-es években kezdte el hangfelvételen dokumentálni a világ különböző zsidó közösségeinek héber beszédét. Több mint 250 ember hangját rögzítette 30 országból – ezek a felvételek ma felbecsülhetetlen értékű kulturális dokumentumok.
2023-ban az Akadémia birtokába került több mint 2500 óra felvétel most digitalizálás alatt áll. Hamarosan a széles közönség számára is hozzáférhető lesz.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.