Kevesen ismerik, pedig a romjai szabadon látogathatók. A háromezer évvel ezelőtti Szentföldön kevés jelentősebb település volt, mint a mai Tel-Aviv és Jeruzsálem között félúton fekvő Gezer – írja az Outline.
Napjainkban egy azonos nevű, apró kibuc található a helyszín közelében, de egykor Jeruzsálemmel és Bét Seánnal vetekedett az ősi település. A régészek 25 történelmi réteget azonosítottak az évtizedeken át tartó feltárás során. A legősibb réteg 5500 éve keletkezett. A 3400 évvel ezelőtt keletkezett Amarna-levelekben már említik Gezert mint Ehnaton fáraó adófizetőjét.
A zsidó honfoglalás során Jehosuá bin Nun (Józsué) a várost védő, négy méter széles kőfalak ellenére elfoglalta Gezert és a papi törzsnek, Lévinek adta át, ám később ismét kánaáni kézre került. A helyzet Salamon király idejében változott meg, e történetről a Biblia (1Királyok 9:16) is megemlékezik:
„Fáraó, Egyiptom királya fölment és bevette Gezert, és elégette tűzzel, a városban lakó kánaánit megölte és hozományul adta leányának, Salamon feleségének. Salamon pedig felépítette Gezert”.
A fáraó tehát nászajándékként adta a várost lányának, Salamon király egyik feleségének. Salamon ezután újjáépítette a települést. Az egyiptomiak később ismét rátették a kezüket a városra, majd az asszír hódítók foglalták el és az elhurcolt zsidók helyére idegeneket telepítettek be. A perzsa korban, a zsidó autonómia idején ismét fontos város lett Gezer.
A néhány hete ünnepelt hanuka idején kiemelt szerepe volt: az országot megszállva tartó szír-görögök itt rendezték be az egyik legfontosabb erődjüket, amely azonban nem tudott ellenállni a makabeusok támadásának. Az egyik hadvezér, Simon zsidókat telepített a városba és palotát is emelt magának. A város sorsát végül a rómaiak pecsételték meg: a nagy zsidó felkelés során Vespasianus elfoglalta és leromboltatta.
A szabadon, belépőjegy nélkül látogatható nemzeti park legérdekesebb eleme az ősi víztárolórendszer, amely az ókori Izraelben elengedhetetlen volt egy nagyobb település fenntartásához, hiszen csupán az év egyik felében esik csapadék. Az első víztárolókat a kánaániak ásták mélyen a föld alá, mintegy 3600 évvel ezelőtt. Ennél nagyobb víztárolórendszert még nem nem tártak fel a kánaáni időkből.
A felfedező egy ír régész, Robert Macalister volt, aki a múlt század elején kutatott a Szentföldön. Ő találta meg itt az egyik legrégebbi héber nyelvű feljegyzést, az úgynevezett gezeri naptárat, amelyet sajnos nem Izraelben, hanem egy isztambuli múzeumban lehet megtekinteni, mert a feltárás idejében a terület még az Oszmán Birodalomhoz tartozott.
A kis méretű fehér kőtáblára óhéber betűkkel véstek fel egy, a mezőgazdasági munkákat soroló szöveget kb. 3000 évvel ezelőtt. Egy-egy másolata a jeruzsálemi Izrael Múzeumban, illetve a nemzeti parkban is látható.
Az egykori víztárolókat a közelmúltban állították helyre és egy lépcsőt is építettek, hogy megkönnyítsék a lejutást. A vízrendszer 90 méter hosszú és 7 méter magas. Mélysége 40 méter és a talajvíz töltötte fel. Manapság szárazon áll, tehát be lehet járni, ám elemlámpáról gondoskodni kell.
A víztározó mellett érdemes megtekinteni az egykori kánaáni városkapu és a mellette álló őrtorony romjait. Ezek a legnagyobb méretű ilyen maradványok Izraelben. Az ókori keleten a városkapu nem csupán bejáratot, hanem megerősített, több helyiségből álló épületet jelentett, mely a lakók legfontosabb találkozási pontjának számított. Általában a bíróság is a kapuban ülésezett és sokszor vallási ceremóniákat is tartottak itt. A kánaáni kapu mellett feltártak egy Salamon idejében épített kaput is, illetve tíz kánaáni kősztélét. A magas oszlopok vallási célt szolgáltak vagy az uralkodóknak állítottak emléket.
A régészeti emlékeket rejtő magaslat, a tel tetejéről szép kilátás nyílik a környezőt tájra, különösen a téli-tavaszi időszakban, amikor virágokkal borított, hullámzó zöld dombvidéket, illetve a közeli mosáv, Kárméj Joszef szőlőültetvényeit láthatjuk magunk körül. A teltől délkeletre egy kellemes forrás található, illetve egy emlékmű, amely a második libanoni háborúban elhunyt Kárméj Joszef-i lakosnak, Itáj Steinbergernek állít emléket. A teltől nyugatra egy muszlim emlékhely látható: Muhamamd al-Gazali sejk sírja.
A látogatást érdemes összekapcsolni egy kellemes, 3 km hosszú körsétával, amelyről a már ismertetett, angol nyelvű, izraeli kirándulásokat ajánló weboldalon kaphatunk részletes leírást.
Nyitókép: Tel Gezer (forrás: Wikipédia)