A libanoni terrorszervezet rakétái már számos emberéletet oltottak ki és sok épületet döntöttek romba. Nem kevésbé aggasztó azonban a természetben okozott kár, mely Izrael legzöldebb, növényekben és állatokban leggazdagabb, északi területét sújtja – számol be az United with Israel.
Az izraeli földterületek jelentős részének megvásárlásáért, fásításáért és kezeléséért felelős Keren Kájemet LeJiszráel (KKL) felmérése szerint a háború kezdete óta több mint 230 négyzetkilométernyi erdő égett le, elsősorban Galilea északi részén és a Golán-fennsíkon, de nagy károk keletkeztek a Hula-völgyben és Galilea egyéb régióiban is. A legszörnyűbb pusztítást a Cfát közelében fekvő Birija és Báál Sém Tov-erdő, a libanoni határ mellett lévő Rámot Náftáli-erdő és a Kármiel városához közeli Cházon-erdő szenvedte el.
A tűzvészek a vadon élő állatok populációit is súlyosan érintették, a madarak elvesztették fészkelő helyeiket, és számtalan ízeltlábú pusztult el a lángokban, továbbá sokféle erdei fafajta is a tűz martaléka lett, többek között fenyők, ciprusok és cédrusok, az őshonos fajtákból pedig tölgyek, júdásfák és szentjánoskenyérfák.
A természet mellett az épített környezet is nagy károkat szenvedett el, nemzeti parkok épületei, kilátói, jelzett útvonalai semmisültek meg.
„A lángok elleni küzdelemből a tűzoltók mellett az erdészeink is hősiesen kiveszik a részüket. Rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, egyszerre fenyegetik őket a tűzvészek és a rakétatámadások. Ennek ellenére egy percre sem szünetel a munka, mert meg kell védenünk Észak-Izrael lakóit és természeti értékeit”
– mondta a KKL igazgatója, Seli Ben-Jisáj.
A szakemberek szerint a mintegy tízezer, Libanonból kilőtt rakéta és drón által okozott sebek öt-hét év alatt gyógyulnak be a természetben. A gyors reagálás és a kárenyhítés érdekében a hatóságok fejlett informatikai eszközökkel és folyamatosan járőröző drónokkal figyelik a tájat, hogy a vadőrök és tűzoltók a lehető leghamarabb elérjék a lángra kapott területet és megakadályozzák a tűz továbbterjedését.