Az utóbbi években számos népszerű Netflix-sorozat, például a Shtisel vagy az Unorthodox, hozta közelebb a nézőkhöz a haszid zsidó közösségeket. Bár ezek a sorozatok gyakran valós történeteken alapulnak, drámai célból leegyszerűsítik vagy eltorzítják a valóságot. Ennek eredményeként a nézők fejében számos téves elképzelés alakul ki a haszid közösségről.
Négy népszerű, de félrevezető haszid zsidó mítoszt vizsgálunk meg részletesen, olyan tévhiteket, amelyeket a Netflix sorozatok hitetnek el velünk. Most kiderül az igazság.
1. „A mikvében az asszonyok pletykálkodnak és társasági életet élnek.”
A filmek és sorozatok sokszor úgy mutatják be a mikvét, azaz a rituális fürdőt, mint egyfajta női „klub”-ot, ahol az asszonyok pletykálnak és szociális életet élnek.
A valóság viszont az, hogy a mikve használata szigorúan spirituális és személyes élmény. A Tóra törvényei szerint a házas nők menstruáció után a mikvében rituálisan megtisztulnak, és ezáltal újra érintkezhetnek férjükkel.
A folyamat nagyon intim és sok esetben teljes csendben zajlik, amit csak az ilyenkor elmondott áldás tör meg. A legtöbb mikvében a nők külön időpontokban érkeznek, így valójában azt sem tudják, kik mások vannak ott ugyanazon az estén. A cél tehát távolról sem a szocializáció, hanem a rituális megtisztulás. A mikve személyzete (bálánit) is kizárólag a vallási előírások betartását ellenőrzi, nem bátorít csevegést.
2. „Minden haszid zsidó nő a házasság után kopaszra nyírja a fejét.”
Elterjedt tévhit, hogy a haszid asszonyok mind kopaszok a paróka alatt.
A valóságban viszont ez az állítás merő túlzás. A haj eltakarása valóban a házasságkötés után kezdődik a haszid (és más vallásos) közösségekben, azonban közel sem minden asszony vágatja kopaszra a fejét. Sőt, valójában a legtöbb asszony meghagyja saját haját, amit kendővel, parókával vagy egyéb módon fed el.
Egyes haszid irányzatoknál, mint például a szatmári vagy a belzi közösségekben valóban hagyomány, hogy az asszonyok levágatják a hajukat, és két réteg fejfedőt viselnek: egy kendőt vagy sapkát és egy parókát. Más csoportok viszont ezt nem írják elő.
3. „Minden haszid zsidó csak »butatelefont« használ, internet nélkül.”
Általános tévhit, hogy a haszid zsidó emberek teljesen elutasítják a modern technológiát, és csak nyomógombos, kizárólag hívásra, esetleg szöveges üzenet küldésére alkalmas telefonjuk van.
A valóságban a technológiához való viszonyuk összetett. A legtöbb haszid közösség valóban óvatos az internettel, mivel attól tartanak, hogy az „idegen értékek” és a nem kívánt tartalmak (például: pornográfia, szekuláris ideológiák) befolyásolják a hitéletet és a családi stabilitást. Ennek ellenére sok haszid ember használ okostelefont — szűrőkkel ellátva. Ezeket a „kosher/filtered smartphones”-okat, úgynevezett „kóser telefonokat” kifejezetten úgy konfigurálják, hogy csak munkához, üzlethez vagy tanuláshoz szükséges applikációkat és weboldalakat lehessen letölteni, megnyitni rajta.
4. „A haszid férfiak és nők sosem beszélnek egymással, nem is néznek egymás szemébe.”
A fent említett filmek, sorozatok legtöbbször azt a benyomást erősítik, mintha a két nem tagjai között szinte teljes volna a kommunikációs tiltása.
Tény, hogy haszid közösségekben hatványozottan érvényesül a cniut (szerénység) elve, ami valóban előírja, hogy a férfiak és nők közötti kapcsolat legyen visszafogott, különösen a nem családtagok között. Ennek keretében előnyben részesítik az elkülönülést például a zsinagógában, tömegközlekedésen vagy esküvőkön. Ám ez nem jelenti azt, hogy férfi és nő nem beszélhetne egymással. A szemkontaktus kerülése pedig nem tiltás, hanem szintén egy szerénységi irányelv, amit különböző emberek másképp értelmeznek. Munkahelyeken, iskolákban, üzleti környezetben és mindennapi életben is beszélgetnek az emberek – udvarias, visszafogott módon.
A látszat néha csal!
A Netflix-sorozatok képesek erős vizuális és érzelmi benyomást kelteni, de gyakran egy-egy kivételes sorson vagy lázadó történeten keresztül mutatják be a haszid zsidó világot. A haszid közösségek sokkal sokszínűbbek és árnyaltabbak annál, mint amit a képernyőn láttatnak velünk.
A valódi életben ezek az emberek – mint mindenki más – küzdenek a tradíció és modernitás egyensúlyával, de életük alapját a Tóra, a család és a közösségi hagyományok iránti mély elkötelezettség képezi.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.