Yair Hoffman, az internet népszerű ortodox rabbija korunk egyik legnagyobb vallási döntéshozójától, Ráv háGáon Smárjáhu Joszef Chájim Kanievsky-től gyűjtött csokorba néhány hanukával kapcsolatos kérdést és választ. Lehet, hogy itt ön is válaszra talál kérdésére?
Ráv Jicchák Ohev-Cion, Ráv Kanievsky egyik legközelebbi tanítványa a következő kérdéseket tette fel mesterének:
1. A Misna Brurá 671:9.-ben azt olvashatjuk, hogy a nő nem gyújt hanukai gyertyát, mert „isto k’gufo”, vagyis mert a férj felesége olyan, mint a férj saját énje. Mégis, kicsivel később, a 675:9.-ben pedig azt találjuk, az Olat Smuélra hivatkozva, hogy ha az asszony szeretne, akkor gyújthat áldással gyertyát. Mi hát a helyes?
Az asszony olyan, mint a férje, vagyis „isto k’gufo”, ha az asszony úgy akarja. [Azaz az asszony a közösen meghatározott családi béke keretei között eldöntheti, hogy gyújt-e saját maga hanukai gyertyát. – szerk.]
2. Egyszer hallottam, hogy egy kolel tagja aki éppen Tórát tanult egy bét midrásban azt mondta, hogy nem hagyja abba a tanulást, és majd a felesége az ő nevében is gyújt az otthonukban hanukai gyertyát. Helyes-e így viselkedni?
Nem szabad így viselkedni.
3. Hanuka szombatján, amikor már eltelt 30 perc a „cét hákochavim” után, vagyis amikor már fél órával elmúlt a három közepes csillag jelezte alkony ideje, szabad-e használni a hanukai gyertyák fényét világítás gyanánt?
Nem szabad használni.
4. Mi volt a Cházon Is, vagyis Ávrahám Jesájá Karelitz rabbi szokása a hanukai gyertyagyújtás tekintetében a szombat kimenetelekor? A hávdálá, vagyis a szombatbúcsúztatás volt az első, vagy a hanukai gyertyagyújtás?
Először hávdálát csinált, majd csak aztán gyújtott hanukai lángokat.
5. Azoknál a családoknál, akiknél az a szokás, hogy szombat kimenetele után először a hanukai gyertyát gyújtják meg és csak utána mondanak hávdálát, ott az asszonynak is el kell-e mondania a „Báruch hámávdil bén kodes lecholt.” („Áldott, aki elválasztja a szentet a hétköznapitól.” – melynek az elmondásával, a szombat kimenetele után, még a hávdálá előtt is végezhető munka, például tűzgyújtás, ami szükséges a hanukai lángok fellobbantásához is – szerk.)
Helyesen cselekszik az asszony, ha ő is így tesz.
6. Lehet-e olyan olívabogyóból készült olajjal hanuka mécsest gyújtani, ami a Szentföldön smita évben termett?
Tilos.
7. Van bármilyen jelentősége a zsidó jogon belül („inján”) annak, hogy a hanukai gyertyákat étolajjal gyújtsák meg?
Vannak, akik szerint igen.
8. Ráv Chájim nevében jelent meg, hogy ha valaki hanuka alatt – ne adj’ Isten – kórházban kerül, és a kórházi protokoll tiltja, hogy gyertyákat gyújthasson, akkor a beteg helyettesítheti azt elektromos, vagy elemes fényekkel is, holott tudjuk, hogy úgy rendes esetben nem teljesítené a micvát. Igaz ez?
A Cházon Is döntése alapján igen.
9. Manapság egyre inkább elterjednek az olajtartályba tehető lebegő kanócok használata, melyeknél a kanócszálak viasszal vannak bevonva. Így amikor ezeket meggyújtjuk, akkor először a viasz és csak utána táplálja az olaj a lángokat. Kell-e attól tartani, hogy a viasz rontja a világítás szépségét?
Nem rontják a világítás minőségét az ilyen kanócok.
10. Miért van az, hogy hanuka micvája különbözik más micvákétól, melyeknek különböző szintű betartásai is léteznek?
Azért, mert az egész csoda egy „hidur”, egy magasabb szintű dolog betartásán alapszik. (Azaz a makabeusok felhasználhatták volna a szennyezett olajos tartókat, azonban ők túl akartak menni ezen, szintet akartak lépni. Többek között erre tanítanak minket, hogy ne elégedjünk meg a „megfelelővel”, hanem mindig igyekezzünk a legjobb dolgokra – Yair Hoffman rabbi.)
11. A Gemárá Sábát 23b-ben találjuk, hogy Ráv Huna azt mondja, hogy aki „rágil b’nér”, azaz állandóan „megvilágosodott” életet él melynek rendszeres része a sábeszi lángok és a hanukai fények, annak Tóra-tudós gyermekei fognak születni. Mégis, azt látjuk, hogy sok jámbor ember akik minden vonatkozásában betartották a hanukai törvényeket, mégsem érdemeltek talmid chóchem gyermeket. Hogy lehet ez?
A szülő követett el hibát, mert több figyelmet kellett volna szentelnie a gyermek nevelésére (chinuch-ra).
12. Úgy hallottam, hogy az áldott emlékű Ráv Jákov Jiszráél Kanievsky rabbi [Ráv Chájim édesapja – szerk.] csak bizonyos napon adott hanuka geltet, vagyis csokoládépénzt. Melyik nap volt ez és miért?
Hanuka ötödik napján adta, ennek pedig az az oka, hogy az soha nem esik sábeszra. [Nyilvánvalóan azért, hogy a hanuka gelt nehogy véletlenül a zsebben felejtődjön szombaton – szerk.]
13. Van-e valami szokás arra nézve, hogy hanuka napjaiban valami különleges dolgot tanuljunk, vagy csak folytassuk a hétköznapon tanult témánkat?
Ilyenkor a hanukai háláchákat tanuljuk.
14. A haszid könyvek arról írnak, hogy hanukakor szokás trenderlivel játszani. Helyénvaló trenderliket pörgetni a gyerekekkel, vagy inkább tartózkodni kell ettől?
Akinél ez szokása, ő csinálja úgy.
A fenti kérdések Jicchák Ohev-Cion, Sziách Chájim című kétkötetes könyvében találhatók, melyek Ráv Kanievsky útmutatásait tartalmazzák még sok más egyéb kérdésben.