Bár a munkanapok és hétköznapi öltözködés miatt sokan „kisebb ünnepnek” tartják, a hagyomány és Maimonidész tanítása szerint hanuka épp olyan erőteljes és jelentős, mint a legnagyobb zsidó ünnepek.
A ros hásánával vagy a peszáchhal összevetve hanuka első pillantásra valóban visszafogottabbnak tűnhet: nincs munkaszünet, nincs ünnepi öltözet, és a mindennapok ritmusa sem törik meg. Ennek ellenére az ünnep lelke mindig is rendkívüli volt, és napjainkban talán erősebben ragyog, mint valaha. Tzvi Freeman rabbi írásából kiderül, hogy mitől ilyen fontos hanuka, és miért nem „kisebb” ünnep a zsidó hagyomány szerint?
A hanukai gyertyagyújtás egy becses micva
A középkori rabbi és filozófus, Maimonidész, nagyon is határozottan fogalmaz: „A hanukai lángok meggyújtása igen becses micva.” – írja, majd hozzáteszi: még az is adja el a ruháit vagy zálogba, és vegyen olajat a gyertyákhoz, akinek ennivalóra sincs pénze!
És ez még semmi. Ha valakinek választania kellene a péntek esti kidus bora és az olaj között, Maimonidész szerint hanuka élvez elsőbbséget. Ez pedig aligha utal „kisebbségre”.
Hanuka a környezeti hatások ellenére maradt meg
Sokan úgy gondolják, hogy hanuka jelentősége csupán annak köszönhető, hogy közel esik a domináns kultúra nagy téli ünnepéhez. Ha van is ebben igazság, épp az ellenkezője történt: hanuka nem emiatt „nőtt meg”, hanem ennek ellenére maradt életben, mégpedig épp azért, mert a közösségek újra és újra hangosan vállalták a saját fényüket.
A fény, amelyet nem lehet elrejteni
A történelem során volt idő, hosszú évszázadokon át, amikor a zsidók már nem merték a gyertyákat házuk kapujába tenni. A fényt be kellett vinni a lakások belsejébe, hogy védekezzenek az ellenséges környezet ellen.
Majd jött a 20. század, és vele egy fordulat. A Lubavicsi Rebbe 1970-es évektől indított kampánya, amelyben nyilvános, hatalmas menórák gyulladtak fel városi tereken és bevásárlóközpontokban. Az üzenet világos volt: a fény nem maradhat többé rejtve.
A lényeg: világítani a hétköznapokban
Hanuka szépsége abban rejlik, hogy nem „ünnepnapra” vár. Épp hétköznapokra való. Arra tanít, hogy a megszokott rutin, a munka és a kavargó mindennapok között is van helye a fénynek, sőt, ott van rá a legnagyobb szükség.
A Bölcsek Könyvének sora tökéletesen összefoglalja hanuka szellemiségét: „A jó szív mindig ünnepel.”
Hanuka nem kisebb ünnep. Hanuka más: a maga hétköznapi köntösében talán visszafogott, de éppen ettől különösen ragyog. A fény, amit hoz, nem kivételes időszakra való, hanem az év minden napjára.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.