Van-e létjogosultsága hanuka ünnepének?

Hanuka története jól ismert: a maroknyi zsidó sereg fényes győzelmet aratott a kor egyik legütőképesebb hadserege felett. A hitük mellett a végsőkig elkötelezett zsidó harcosok visszafoglalták Jeruzsálemet és benne a Szentélyt, majd a romok közt talált egyetlen korsó tiszta olajjal meggyújtották a Szentélyben álló arany menóra lángjait. A csodás győzelmet újabb csoda követte és az egyetlen korsónyi olaj nyolc napon át égett, amíg új tiszta olajat tudtak sajtolni.

A történethez azonban egy harmadik csoda is tartozik, melyről nem sokat beszélnek. Ez pedig a zsidó hit fennmaradása.

A második jeruzsálemi Szentély lerombolását követően sok rabbi úgy vélte, hogy hanuka ünnepének többé nincs létjogosultsága. Az ünnep a Szentély újraszenteléséről emlékszik meg, ha pedig a Szentély nem áll többé – hiszen a római Titusz seregei lerombolták azt –, akkor nincs is mit ünnepelnünk, mondták. A Talmudból tudjuk, hogy Lod városában be is szüntették egy időre hanuka ünneplését. Végül mégis a másik vélemény győzedelmeskedett, és hanuka ünnepe a mai napig a zsidó naptár szerves része maradt.

Hanuka harmadik csodája

Bár a Szentélyt megsemmisítették, a zsidó reményt nem tudták elpusztítani. Bár az épületet elvesztettük, a történet, az emlékek és a fény a miénk maradt.

És ami egyszer, a makabeusok idejében megtörtént, az megismétlődhet. „Od lo ávdá tikváténu” – nem szűnt meg a reményünk, áll Izrael himnuszában, mely a Hátikvá – a remény címet viseli. Ez a remény inspirálta a visszatérést őseink földjére.

Amikor meggyújtjuk a hanukai gyertyákat, érdemes észben tartanunk, hogy a zsidó nép hosszú nemzedékeken át és az üldöztetések közepette is ébren tartotta a remény lángját, a remény pedig életben tartotta a zsidókat. Adjuk tovább a fényt és a reményt a következő nemzedékeknek is.

(Lord Jonathan Sacks rabbi magyarázata alapján.)