Ritka pillanat: egy külföldi (nem-zsidó) vendégmunkás videóra vette a kohénok áldását jom kipurkor a vizsnici nagy zsinagógában – számol be az Arutz7.
Jom kipur az év legszentebb napja, szigorúan tilos mindenféle munka, többek között az elektromos és elektronikus készülékek használata is. Ezért is rendkívül különleges ez a felvétel, melyet egy idős visznyici haszid férfi nem-zsidó segítője készített a kohénok áldását hófehér táleszaikba burkolózva hallgató vizsnici haszidok tömegéről. A férfit elmondása szerint annyira megragadta és megindította a düchenolás, hogy feltétlenül rögzíteni akarta.
A birkát kohánimot, vagyis a papi áldást Áron főpap leszármazottai mondják el a zsinagógában különféle alkalmakkor, illetve az édesapák ezzel áldják meg gyermekeiket minden péntek és ünnep este, más hagyományok szerint csak jom kipur előtt, valamint az esküvőt közvetlenül megelőzően.
A szertartást nesziát kápájimnak, vagyis a kézfej felemelésének is nevezik, mivel a kohénok felemelt kézzel, jellegzetes kéztartással mondják el a szöveget. Jiddis eredetű szóval düchenolásnak nevezik. A Szentély idejében a papok egy duchánnak nevezett emelvényen mondták el nap mint nap ezt a szöveget, innen ered ez a kifejezés. Az Örökkévaló lehetőséget adott Áron főpap férfiági leszármazottainak, hogy a közösség felé továbbítsák az isteni áldást, így ez a zsinagógai imarend egyik legfelemelőbb pontja, mivel az egész közösség „isteni ölelésben” részesül általa.
Ma Izraelben legtöbb közösségében minden nap, máshol csak szombaton és ünnepnapokon mondják el a birkát hákohánimot. Izraelen kívül askenáz közösségekben csak ünnepnapokon, szfárádi közösségekben gyakran minden szombaton elhangzik az Ámidá főima ismétlésének részeként, amennyiben jelen van legalább egy kohén.
A birkát hákohánim előtt a kohénok leveszik a cipőjüket, és megmossák kezüket. Az áldáshoz táleszba burkolóznak, a közösség felé fordulnak, a tálesz alatt jellegzetes mozdulattal feltartott kézzel.
Az előimádkozó szavanként mondja előre a szöveget, a kohénok pedig hangosan utánamondják, hagyományos dallammal. Mivel a hagyomány szerint a szöveggel és az előretartott kézzel Isten áldását közvetítik a nép felé, szokás állni ez idő alatt. Nem illendő elfordulni, viszont ránézni sem szabad a kohénokra; a férfiak táleszukba burkolóznak, és a kisgyermekek csatlakoznak hozzájuk. A közösség ámennel válaszol.
A vizsnici haszidizmus számos más haszid irányzathoz hasonlóan Ukrajnából származik. Az elmúlt évtizedekben az irányzat több ágra szakadt, egyik az izraeli Bnéj-Brák központtal működik, ahol több ezer főt befogadó gyönyörű új zsinagógában imádkoznak a hsszidok.
