A Mátra kapujában Gyöngyös szívében áll egy lenyűgöző, kupolás zsinagóga, amely alig három évtizeden át tölthette be eredeti funkcióját, ma pedig csendben várja, hogy ismét megteljen élettel.
Gyöngyös belvárosában egymás közelében egykor négy zsinagóga is állt, de ma már csak egyikükben működik rendszeresen zsidó imaház. A legnagyobb és legimpozánsabb épület, a Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján készült nagyzsinagóga azonban ma is meghatározó része a városképnek. A közelgő kulturális séta résztvevői ezt a különleges épületet és a hozzá kapcsolódó zsidó örökséget is közelebbről megismerhetik.
Baumhorn utolsó remeke Gyöngyös szívében
A gyöngyösi zsidó közösség az 1917-es pusztító tűzvész után kényszerből egy szerényebb pótimaházat használt. Ez azonban csak átmeneti megoldásnak bizonyult: amikor a közösség anyagilag ismét megerősödött, nagyszabású építkezésbe kezdett.
A terveket a korszak egyik legismertebb zsinagógaépítészére, Baumhorn Lipótra bízták, aki idős korára való tekintettel vejével, Somogyi Györggyel együtt dolgozott. A monumentális, kupolával koronázott épületet 1930-ban avatták fel. Ekkor 2136 izraelita vallású ember élt Gyöngyösön.
Az épület nemcsak méretével, hanem részleteivel is lenyűgöző lehetett. Egyes eredeti elemei máig megmaradtak: többek között egy-egy igényesen kidolgozott ajtó és az északi fal részletei is őrzik az egykori zsinagóga szépségét.
Zsinagógából bútoráruház
A nagyzsinagóga azonban mindössze néhány évtizeden át szolgálhatta eredeti célját. A holokauszt után még ismét használták, rabbi is működött benne, ám 1959-ben a MIOK eladta az épületet.
Ezt követően egészen különös korszak következett: a hatalmas belső térbe bútoráruház költözött. A helyiek szerint egykor itt működött „az ország legszebb bútorboltja”, miközben a kupola alatt már nem imák, hanem egy teljesen más világ tárgyai kaptak helyet.
Az utóbbi években az épület üresen állt. Állapota sok kívánnivalót hagy maga után: több ablaka betört, az északi fal egy része beázott, a vakolat helyenként egészen a téglákig lehullott. A korábbi átalakítások során a tágas belső tereket több helyen felosztották, miközben néhány eredeti részlet szerencsére fennmaradt.
Együttélés háza lehetne belőle
A történet azonban nem feltétlenül a pusztulásról szól. 2014 végén újjáalakult a gyöngyösi zsidó hitközség, amelynek egyik fontos célkitűzése a nagyzsinagóga helyreállítása.
Az elképzelések szerint az épületben az „Együttélés Háza” kaphatna helyet: egy olyan kulturális tér, amely a zsidó és keresztény közösségek évszázados együttélésének és párbeszédének adna otthont. A monumentális épület így ismét közösségi tér lehetne, ezúttal nemcsak a gyöngyösi zsidóság, hanem az egész város számára.
Különjárat a gyöngyösi zsidó múltba
A buszos különjárat az Óbudai Zsinagógától indul és Gyöngyös bebarangolása után ugyanoda érkezik vissza. A három kiváló túravezetőnk segítségével megismeri Gyöngyös nagy zsinagógáját, zsidó imaházát, az egykori pótimaházát, a „kicsi” zsinagógáját és a város izraelita temetőjét is.
A túrát vezetik: Zubreczki Dávid építészeti szakújságíró, dr. Negyela László kulturális örökségvédelmi szakember és Borbándi Erik történész.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Borítókép: MILEV.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.