Gordon Zsuzsa nemcsak kivételes színésznő volt, hanem egy olyan családi tragédia őrzője is, amely a magyar történelem egyik legsötétebb korszakát idézi fel.
Gordon Zsuzsa, a kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész hosszú pályafutása során generációk kedvence lett, ám a reflektorfény mögött olyan veszteséget hordozott magában, amely egész életét meghatározta.
Prominens zsidó családból származott
Gordon Zsuzsa, azaz eredeti nevén Gartner Zsuzsanna 1929. július 6-án született Budapesten. Édesapja, dr. Gartner Pál elismert pszichiáter és törvényszéki orvosszakértő volt, a családja pedig több ismert művészt és értelmiségit is adott Magyarországnak. Anyai ágon rokonságába tartozott a világhírű festő, László Fülöp Elek, valamint Szőllősi Endre szobrász is.
A Színművészeti Főiskolán 1945 és 1949 között tanult, ezt követően pedig a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte pályáját. Később a Petőfi Színház, a Jókai Színház, majd a Vígszínház társulatának tagja lett. Rövid kitérő után a Mikroszkóp Színpadon játszott, 1969-től pedig három évtizeden át az Irodalmi Színpad, illetve a Radnóti Miklós Színpad meghatározó művésze volt.
Gordon Zsuzsa ikonikus filmszerepe
Pályájának egyik legemlékezetesebb alakítása Karinthy Ferenc Budapesti tavasz című regényének filmadaptációjához kötődik. Gordon Zsuzsa alakította Jutkát, a fiatal zsidó lányt, akibe a háború utolsó napjaiban beleszeret a katonaszökevény.
A történet tragikus befejezése különös jelentőséget kapott az évek során. A filmben viselt kellékcipő szolgált mintául a Duna-parti cipők emlékmű egyik darabjához. Így Gordon Zsuzsa alakítása nemcsak a filmtörténet, hanem a kollektív emlékezet részévé is vált.
József Attila és a családi örökség
Kevesen tudják, hogy Gordon Zsuzsa családja a magyar irodalomtörténethez is kapcsolódik. Egy interjúban árulta el, hogy József Attila Aki kabátot adott című versében említett, név nélkül szereplő zsidó orvos valójában az édesapja, dr. Gartner Pál volt, aki pszichiáterként kezelte a költőt.
Ez az apró, de fontos történelmi részlet egy újabb szállal kapcsolja össze a családot a magyar kulturális örökséggel.
A tragédia, amelyet harminc év után értett meg
Gordon Zsuzsa életének legfájdalmasabb fejezete azonban édesanyja elvesztése volt. 1944-ben édesanyját, a mindössze 35 éves Szőllősi Magdolnát több ezer zsidó nővel együtt az óbudai téglagyárba hurcolták. A színésznő édesapja ekkor már elvált tőle, de munkaszolgálatos orvosként mindent megtett, hogy megmentse.
Mentőautóval hajtott be a gyűjtőtáborba, és hangosan kiabálta volt felesége nevét. Két másik nő jelentkezett, akiket sikerült is kimentenie, de Magdolnát nem találta meg. Lánya hosszú évtizedekig nem tudta elfogadni ezt a történetet.
A válasz csak 30 évvel később érkezett meg.
„Harminc évvel később azonban felhívott Kálmán Zsuzsa, akinek a kőbányai főrabbi volt az apja, és azt mondta: ma vagyok kilencvenéves, nem akarom a sírba vinni a titkot. Ott voltam az édesanyáddal, amikor az apád mentőautóval berobogott és kiabálni kezdte: dr. Gartner Pálnét kérem a mentőautóhoz. Talán tíz méterre állhattunk tőle. Mondtam anyádnak, Magdi eridj, itt érted a férjed. Ő viszont csak a fejét rázta: biztos a mostani feleségét keresi. Aztán inkább elment a többiekkel meghalni Ausztriába. Nagyon kevesen tértek onnan vissza.”
Gordon Zsuzsa egész életében méltósággal beszélt családja történetéről. Nem csupán egy kiváló színésznő volt, hanem élő tanúja annak is, hogy a történelem legnagyobb tragédiái sokszor egészen személyes, emberi pillanatokban dőlnek el.
2015. január 31-én hunyt el. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.
Forrás: „Karácsonytól szilveszterig – Leporolt históriák I. Aki kabátot adott József Attilának”, Prágai Tükör, 2024. 32. évf. 5. szám, 62–65. old. Borítókép: Fortepan / Szalay Zoltán.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.