Globalizáció a zsidó jog és etika fényében

2007. január 21-22-én tartotta meg a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsa éves gyűlését. A Szervezet célja, hogy egyesítse a régió, különösen a magyar ajkú határon túli zsidó közösségek erőforrásait. Az idei konferencia fő témája az Identitáskérdések a Globalizációban – A közép­-kelet európai zsidó közösségek és új lehetőségei a bővülő EU -ban volt.

A konferenciára rabbik és hitközségi veze­tők érkeztek Magyarországról, Romániá­ból, Szlovákiából, Csehországból, Len­gyelországból, Ausztriából, Bulgáriából, Horvátországból és Ukrajnából. A konfe­rencia meghívott vendége többek között Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke volt, aki a lelkiismereti és val­lásszabadság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Az előadás hanganyaga a www. zsido.com/mp3 címen hallgatható meg. Az alábbiakban egy rövid összefoglalás ol­vasható a „Globalizáció a zsidó jog és eti­ka fényében” című rabbinikus állásfogla­lásból, amely a konferencia végére készült el. A teljes állásfoglalás a www.zsido.com/ globalizáció címen olvasható.

A globalizáció folyamata szinte minden embert érint. Egyesek támogatják, mások elítélik, megint mások nem magát a folya­matot vetik el, hanem azt a módját, ahogy az megvalósul. A zsidó vallás tanítása sze­rint, az élet minden kérdésére a Bibliában és a zsidó bölcselet tanításaiban kell keres­nünk az útmutatást.

A judaizmus és az anyagi jólét

A zsidó vallás elismeri minden ember jo­gát és érdemét arra, hogy a törvény és az etika szabályainak korlátain belül, mun­kájával jólétét gyarapítsa. Ennek értelmé­ben olvashatjuk a Bibliában, hogy Isten azt mondta Ádámnak, az első embernek: „Ar­cod verejtékével fogod enni kenyeredet”. Vagyis megparancsolta neki, hogy dolgoz­zon a kenyeréért, a megélhetéséért.

A judaizmus értékrendje támogatja a sza­bad üzleti versenyt, hiszen ez kedvezőbbfeltételeket teremt a fogyasztó javára. En­nek a fontosságát már a Talmudban ismegtaláljuk: a Bölcsek például megenge­dik azt, hogy egy boltos a gyerekeknek in­gyen diót vagy mogyorót adjon, ezzel ma­gához szoktatva őket, illetve azt, hogy az eladó levigye egyes termékek árait, ezzel magához szoktatva a vásárlókat. Annak ellenére, hogy a Talmudban más helyeken azt látjuk, hogy korlátozva van az üzleti verseny, az csak arra az esetre vonatkozik, ha az új kereskedő nem ad jobb szolgáltatást a környékbelieknek, mint tősgyökeres konkurense.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása alap erkölcsi érték a zsidó jogban, és ezt a „nyugati világ fogyasztóinak” érdekei sem rúghatják fel, azonban a viszonylagossá­got is figyelembe kell vennünk. Azokban a távol-keleti országokban, ahol a multi­nacionális cégek kihasználják a harma­dik-világbeli olcsó munkaerőt és a sajátos munkafeltételeket, éppen a világpiac óda-orientálódása óta emelkedett az életszín­vonal, és nem csak a nagyon gazdagok gyarapodása, hanem egy komolyabb kö­zépréteg kialakulása is megfigyelhető.

A globalizáció természetvédelmi szempon­tokból veszélyes elemei szem előtt tartan­dók. Számtalan forrás található a klasszikus zsidó irodalomban a természetvédelemmel kapcsolatban, ezek közül a legkifejezőbb az a midrás, amelyik arra a bibliai versre, hogy „Nézd Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, amit ő meggörbített?” a következőket tanítja: „Amikor az Örökkévaló megterem­tette Ádámot, az első embert, akkor… így szólt hozzá: »Nézd alkotásomat mily szép és mily tökéletes. Mindent, amit teremtet­tem, neked teremtettem. Figyelj rá oda, hogy ne rombold, és ne pusztítsd el világo­mat, mert ha elpusztítod azt, nem lesz már, aki helyreállítsa utánad*…”.

Politikai változások a globalizáció hatására

A globalizáció és a modern technika fej­lődése, az egyre gyorsabb információ áramlás, a világméretű médiumok meg­erősödése nagyban szerepet játszott a 20. század utolsó negyedében bekövetkezett grandiózus politikai változásokban. A ke­let-európai kommunista rendszerek összeomlása, a vasfüggöny megszűnése, az oktatás fejlődése, a szabad-vallásgyakorlás a zsidó közösségek számára is virágzást hozott.

A kulturális gyökerek fontossága

A spirituális fejlődéshez és lelki egészség­hez nagyon lényeges saját gyökereinek megismerése és ápolása. Gondolatvilá­gunk és nézeteink egésze bizonyos szem­pontból nem más, mint felmenőink kultú­rájának és gondolatvilágának a lenyomata. A globalizáció adta „világpolgár” létet po­zitív célra: a másság megismerésére és el­fogadására, más kultúrák pozitív ériekéi­nek elsajátítására kell használnunk, nem pedig saját kulturális és vallási gyökereink elvesztésére.

A zsidó nép számára abból a szempont­ból is lényeges a globalizáció, és az eu­rópai országok szövetsége, hogy ezáltal könnyebbé válik az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni harc.

Ahol nincs éhínség és háború…

Minden reményünk, hogy a globalizáció, és az Európai Unió talán valamivel kö­zelebb hoznak minket, ahhoz a csodála­tos korszakhoz, amelyben „nem lesz sem éhínség, sem háború és a világ dolga nem lesz más. mint Isten megismerése”.

Köves Slomó rabbi Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség