Március 5-én a Sorsról sorsra kerekasztal-beszélgetése a férfilét láthatatlan terheit és a generációkon át öröklődő mintákat veszi górcső alá. Tabuk nélkül, szakértőkkel.
Mit hozunk magunkkal apáinktól, és mit adunk tovább a fiainknak? Sors ez egyáltalán? A Sorsról sorsra következő élő estje a férfiak személyes életútját, transzgenerációs örökségét és a modern, integrált férfilét lehetőségeit vizsgálja – adta hírül a zsidoprogramok.hu. Történelmi traumák, családi minták, párkapcsolati elakadások és a gyógyulás útjai kerülnek fókuszba egy különleges kerekasztal-beszélgetésen.
Férfinak lenni: meddig sors, mikortól választás?
Háborúk, a holokauszt, rendszerváltások, kimondatlan családi veszteségek. A férfisorsok mögött gyakran ott húzódik a láthatatlan történelmi háttér. Március 5-én a beszélgetés résztvevői – Katona Csaba történész, Kemény Péter családállító, dr. Preisz Éva Eszter pszichiáter, valamint dr. Bodrogi Attila, a Smilefullness című könyv szerzője – azt vizsgálják, hogyan épülnek be ezek a kollektív és személyes traumák a mindennapi működésünkbe.
A moderátor, Bombera Krisztina irányításával az este nemcsak diagnózist kínál, hanem kapaszkodókat is: hogyan lehet a hozott mintákból tudatos választás, a sorsból felelős döntés?
A férfi, aki nem kér segítséget
„A legtöbb férfi azt hiszi, a teljesítményért jár a szeretet” – fogalmazott korábban Kemény Péter a Neshama TV műsorában. Tapasztalata szerint a férfiak többsége csak akkor fordul önismerethez, amikor már krízisbe jutott: válás, kiégés, betegség vagy egzisztenciális összeomlás sodorja a falhoz.
A kulturális örökség makacs: az erő mítosza, a sírás tilalma, az érzelmek elfojtása generációról generációra öröklődik. A kisfiú, aki sosem hallotta, hogy „elég vagy”, felnőttként teljesítményben méri a szerethetőségét.
A párkapcsolati konfliktusok felszíni vitái – „miért nem raktad el a papucsot?” – gyakran mélyebb hiányokról szólnak: a figyelem, az érzelmi jelenlét és az elismerés hiányáról.
Kemény Péter szerint a változás ott kezdődik, amikor a férfi hajlandó ránézni saját sebeire, és kimondani: nem gyengeség segítséget kérni.
A családi lánc, ami bennünk él
„Amikor két ember randizik, nincsenek egyedül, ott ülnek velük a szülők és a nagyszülők is” – hangzott el a beszélgetésben. A családállítás tapasztalata szerint a szeretet és a bántás mintái sokszor észrevétlenül ismétlődnek. Ha az apa érzelmileg elérhetetlen volt, könnyen lehet, hogy a fiú is ilyen társat választ, mert számára ez az ismerős.
A március 5-i alkalom célja, hogy rávilágítson: a múlt nem végzet, hanem kiindulópont. A modern férfi nem a hangerejével erős, hanem a jelenlétével.
Sorsról sorsra: Férfinak lenni, március 5.
Az este résztvevői különböző nézőpontokból – történelmi, pszichológiai, önismereti és személyes tapasztalati oldalról – járják körül a férfilét kérdéseit. A cél nem a bűnbakkeresés, hanem a megértés: hogyan lehet a transzgenerációs terhekből erőforrás, a kimondatlan fájdalomból kapcsolódás.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
A borítókép illusztráció.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.