Ferenc pápa és Dáni Dáján találkozója baráti légkörben zajlott, arra azonban ügyeltek, hogy a kínos témák ne kerüljenek elő. Korábban még sohasem találkozott a katolikus egyház feje az izraeli holokauszt-múzeum vezetőjével – írja a Jerusalem Post.

A pápa vatikáni irodájában fogadta Dájánt, akivel anyanyelvén, spanyolul értekezhetett, mivel mindketten Argentínában nőttek fel. A mintegy harminc percen át tartó tanácskozás során megállapodtak „az együttműködés fejlesztéséről a holokauszt emlékezetének fenntartása, dokumentálása és oktatása terén, továbbá az antiszemitizmus és rasszizmus elleni tevékenység fokozásáról” – írta Dáján egy sajtóközleményben.

Dáján köszönetet mondott az egyházfőnek, amiért 2020-ban engedélyezte a vatikáni irattár XII. Piusz pápát érintő iratainak kutatását.

A mai napig élénk vita folyik arról, hogy a holokauszt éveiben a katolikus egyház élén álló XII. Piusz milyen információval rendelkezett a náci népirtásról és milyen erőfeszítéseket tett az üldözöttek megmentésére, illetve mennyiben segítette a háborús bűnösök kimenekítését Európából. Ezzel együtt Dáján nem hozta fel a holokauszttal kapcsolatos és a katolikus egyházat kényesen érintő témákat, mert „a találkozó célja a konszenzus keresése és a kapcsolatok megerősítése volt – mondta.

Az egyik, Izraelben és zsidó körökben aggodalommal figyelt esemény XII. Piusz pápa boldoggá avatási eljárása, illetve bizonyos irattári anyagok elzárása a kutatók elől. „Nem azért találkoztam a pápával, hogy konkrét ügyekről tárgyaljak vele. Azért találkoztunk, hogy az elvekről, az átfogó kérdésekről beszéljünk” – jelentette ki Dáján. Amikor arról kérdezték, hogy fordult-e kéréssel a pápához, a következőt válaszolta:

„Nincs szükség kéréseket, pláne nem követeléseket megfogalmazni, amikor minden kívánságunkat teljesítik. Teljes mértékben elégedettek vagyunk a pápa, a katolikus egyház és a Vatikán hozzáállásával”.

Dáján elégedettségét és optimizmusát azonban számos holokauszttal foglalkozó történész nem osztja. A Brown Egyetem olasz tanszékén oktató David Kertzer is a kritikusok közé tartozik. Kertzer 2014-ben publikált Pulitzer-díjas könyvet XII. Piusz és a fasiszta mozgalom kapcsolatáról, a közelmúltban pedig új kötettel jelentkezett, mely „A pápa a háborúban: XII. Piusz, Mussolini és Hitler titkos története” címet kapta. A vatikáni találkozó kapcsán Kertzer elmondta, hogy reményei szerint „Ferenc pápa szakít a Vatikán jelenlegi álláspontjával, és nem tagadja az egyház szerepét a zsidók démonizálásában, melynek nagy szerepe volt abban, hogy a holokauszt megtörténhetett. És talán hajlandóak lesznek átgondolni, hogy valóban szentté akarják-e avatni XII. Piuszt”.

Törvénnyel emlékeznek meg a spanyol inkvizícióról Izraelben

Az Oktatási Minisztérium ismeretterjesztő előadásokkal segíti az adott történelmi korszak megismerését. A spanyol inkvizíció áldozataira és az 1492-es spanyolországi kiűzetésre emlékező törvényt a Kék-Fehér párt képviselője, Michál Kotler-Wunsch terjesztette be és november elsejét javasolta emléknappá emelni. Beadványát támogatták a Likud, a Sász és a Derech Erec párt tagjai is. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint ezen … Olvass tovább

1998-ban egy vatikáni bizottság megállapította, hogy nem a katolikus egyház hivatalos antijudaizmusa vezetett a holokausztot lehetővé tévő antiszemitizmushoz. A Vatikán hivatalos álláspontja szerint a keresztény teológiára épülő antijudaizmust semmi sem köti a nácik antiszemitizmusához, „mely olyan eszméken alapszik, melyek ellentétben állnak az egyház tanításával”. Éppen ez a hozzáállás az, melyet Kerzer és más történészek problémásnak tartanak, mert véleményük szerint a keresztény egyházak és különösen a római katolikus egyház évszázadokon át tartó zsidóellenessége kövezte ki az utat a náci népirtáshoz.

„Az, hogy a zsidókat sárga megkülönböztető jel viselésére kötelezték vagy gettóba kényszerítették, nem a nácik XX. századi találmánya volt. Ezeket az intézkedéseket a pápák forszírozták hosszú évszázadokon keresztül”

– írta Kertzer még 2001-ben egy publicisztikájában a The New York Times hasábjain.

A Vatikán legújabb, a levéltárak megnyitásáról szóló bejelentésére reagálva Kertzer elismerte, hogy figyelemre méltó lépésről van szó, ám nehezményezte, hogy még mindig vannak olyan dokumentumok, melyekhez nem lehet hozzáférni. A Vatikán államtitkárságának levéltára, illetve több, az inkvizícióhoz tartozó dokumentumgyűjtemény továbbra sem kutatható szabadon.

Fotó: Ferenc pápa és Dáni Dáján találkozója a Vatikánban, Jád Vásem