És Noé kezdte, a földműves, hogy szőlőt ültetett. És ivott a borból és megrészegedett és feltakaródzott sátrában. Midőn meglátta Chám, Kánaán atyja az ő atyjának meztelenségét, tudtára adta két fivérének, kinn. És vették Sém és Jefet a ruhát, rátették kettőjük vállára és mentek háttal fordulva és befödték atyjuk meztelenségét; arcuk pedig hátra fordulva volt és atyjuk meztelenségét nem láttak. Midőn Noé fölébredt borosságából, megtudta, mit tett vele kisebbik fia. És mondta: Átkozott Kánaán, rabszolgája legyen testvéreinek. És mondta: Áldott legyen az Örökkévaló, Sém Istene és Kánaán legyen az ő szolgájuk. Terjessze ki Isten Jefetet és lakjék Sém sátraiban; Kánaán pedig legyen az ő szolgájuk. (1Mózes 9:20-27)
Miért ivott Noách olyan sokat? Az egyik lehetséges válasz a chabad.org írásában olvasható. Az Örökkévaló közvetlenül beszélt vele és maga választotta ki, hogy az egész emberiség atyja legyen, a Tóra igaz embernek és tökéletesnek írja le őt. Mégis berúgott. Van, aki azt mondja, hogy Noách fiatal korában látott egy kecskét, amelyik jókedvre kerekedett, miután szőlőt evett. Talán neki is szüksége volt egy kis szíverősítőre, miután végigélte az egész emberiség pusztulását? Mások úgy vélik, hogy talán jobb megértést, a tanulásra való nagyobb képességet remélt az alkoholtól.
A hászid tanítások szerint azonban nem bölcsebb vagy vidámabb akart lenni, hanem egyenesen le akart részegedni.
Az özönvizet megelőzően bűnöket és erkölcstelenséget látott, az özönvíz során pedig megtapasztalta a bűn büntetését is. Azért lett részeg (és mezítelen), mert szerette volna a világot eredeti, bűn előtti állapotába visszavinni. Megpróbálta visszájára fordítani az első emberpár tettét.
A bűn előtt a világban béke honolt, a természet teremtőjével szinkronban működött és Isten egysége a teremtés minden részletében megnyilvánult. Az egyetlen létező tudatosság Isten tudata volt. Az ember nem láthatta magát független, önellátó entitásnak, amikor az isteni olyan nyilvánvalóan jelenvaló volt.
Aztán jött a bűn, melynek hatása azonnali volt. A harmónia és az egység megszűnt, a ruhátlanságáról korábban tudomást sem vevő emberpár új felfedezése egzisztenciális kérdéseket vetett fel és csak magukkal foglalkoztak. Noách úgy vélte, hogy ittasan megszabadulhat az elkövetett bűn pillanatában szerzett öntudattól, és így újra létrehozhatja az istenivel való teljes egységet.
Azonban tévedett. Az öntudat hiánya nem jelenti automatikusan az isteninek való teljes alávetettség érzését. A sok alkoholtól inkább zavart lett, mint a lehető legtisztább értelemben öntudatlan, hiszen a transzcendencia nem érhető el komoly munka és folyamatos haladás nélkül.
