A Harmadik Templom tervrajza
„Te, emberfia, mondd el Izrael házának, hogy milyen ez a templom. Ők pedig szégyenkezzenek bűneik miatt … Ha majd szégyenkezni fognak … akkor ismertesd velük a templom tervezetét és elrendezését, kijáratait és bejáratait, egész tervezetét és előírásait … rajzold le a szemük láttára, hogy jegyezzék meg … és …valósítsák meg. Ez a templom törvénye.” [Ezékiel (Jechezkél) 43:10 12.]
A párhuzamos T’cáve heti szakasz a pusztabeli hajlék, a miskán belső berendezéséről, felszereléséről, a kohániták ruházatáról és az oltárok szerepéről szól, majd az illat-áldozat bemutatására szolgáló oltár a mizb’ách k’toret felavatásával fejeződik be. A háftárá a Jechezkél próféta által elképzelt Szentély tervrajzáról szól: méreteiről, majd az égőáldozat bemutatására szolgáló oltár felavatásáról, amely szintén hét napig tart majd. Ezékiel Templom-leírásáról korunk egyik legalaposabb és legérthetőbb kommentárját adja dr. Y. Z. Moskovits műve, a Dáát Mikrá, Jechezkél könyve.
A Jechezkél által felvázolt Templom tervrajzának egyik nagy kérdőjele, hogy vajon melyik Templomról beszél a próféta, a Másodikról vagy a jövendő messiási időkben fölépítendő Harmadikról.
A Babilóniába száműzött próféta életéről a többi fejezetben részletesebben is szólunk. A látomásban leírt Templom-tervrajz és a részletekbe menő leírás azt bizonyítja, hogy Ezékiel jól ismerte Salamon Szentélyét, s mivel kohánita volt, nem lehetetlen, hogy szolgált is benne. Azt is látnunk kell, hogy nem ködös álomképpel van dolgunk, hanem koncepciózus próféciával, amelyben az isteni akarat jut kifejezésre.
Ezékiel leírásának tüzetes vizsgálója, aki egybeveti az olvasottakat a Második Szentély általunk ismert adataival (Midot traktátus és egyéb kései források), óhatatlanul arra a meggyőződésre jut, hogy a próféta a Harmadik, jövendő Szentélyről beszél, amelynek fölépítésére, a messiási időkre, ma is várunk. Ne firtassuk, miért ugorja át a prófécia a Második Templom fél évezredes periódusát lehet, hogy múló epizódnak tekintette csupán : tény, hogy az Új Jeruzsálem próféciája „száműzetésünk huszonötödik évében” kezdődik, vagyis tizennégy évvel a salamoni Szentély pusztulása után. A nép letargiában, a fölégetett Erec Jiszráélban a madár sem jár, Babilóniában virágzik a gálut, s ekkor „Isten kézen fogja a prófétát”, és profetikus látomásában elvezeti egy magas hegyre [a jeruzsálemi Morijá-hegyre (Dáát Mikrá)]: itt látja a jövendő Templomot.
Melyik Templomról beszél a próféta? A kérdés nemzedékek hosszú során át foglalkoztatta a klasszikus Biblia- magyarázókat, akik szilárdan a hit, a tradíció talaján állnak.
Kimchi egyértelműen fejezi ki véleményét: „Nem áll módunkban a Második Szentélyre vonatkoztatni [Ezékiel leírását], ugyanis sok részlet van itt [a tervrajzban], ami nem volt így a Második Szentélyben. Így kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy a jövendő Templomról van szó…” (Kimchi: Ezékiel 43:11.)
Rási szerint Ezékiel tervrajzának tulajdonképpen már a Második Templomra kellett volna vonatkoznia, amely ezáltal végleges, örök Szentély lehetett volna ha minden rendben történik… Ha az Ezrá-féle álijá olyan lett volna, mint Józsué honfoglalása, egyértelmű, csodákkal kísért bevonulás, akkor a Második Templom az örök, végleges megváltás záloga lett volna… A megtérés azonban nem volt teljes, mert nem fogadták meg, hogy többé nem vétkeznek, s csak Kürosz engedélyével térhettek haza, hogy fölépítsék a Szentélyt. Más vélemény szerint Babilóniában idegen nőkkel vétkeztek… [Rási: Ezékiel 43:11. J. Jacobson (Cházon HáMikrá) értelmezésében.]
Maimonides megpróbálja összhangba hozni a két lehetőséget: „Salamon Templomának leírását A királyok könyvé ben találjuk. A jövendő Temploma viszont annak ellenére, hogy Ezékiel könyve részletezi nem elég érthető és világos.”
A Midrás- irodalom megpróbál választ adni arra a kérdésre, mi a gyakorlati értelme Jechezkél víziójának: mire jó a jövendő Szentély tervrajzával foglalkozni? Hiszen amikor a prófécia elhangzik, a nép és maga a látnok is száműzetésben van, s csak a vízióban tárul föl a Templom tervrajza… Adjuk át a szót a Midrás nak!
„Amikor az Örökkévaló megjelent Jechezkél előtt, és megmutatta neki a Templom tervrajzét, kijáratait és bejáratait, azt mondta neki: Mondd el Izrael fiainak, milyen ez a Templom! Mondta Ezékiel: Uram, hát most építik ők, hogy azt mondod, jegyezzék meg… és valósítsák meg? Ő pedig így felelt: Nem, nem most építik, ennek ellenére tanulmányozzák a tervrajzot, foglalkozzanak vele, és Én úgy veszem, mintha már építenék…” (Jálkut, Jechezkél 382.)
A háftárá végén a próféta a Cádok nemzetségebeli kohánitákat említi, „akik közelebb állnak hozzám”. Ezek Pinchásznak, Áron unokájának nemzetségéből származtak, és megpróbáltatásai során hűek maradtak Dávidhoz. Még a Második Szentélyben is ők teljesítettek szolgálatot, míg a Hásmoneusok föl nem váltották őket.
