A Vájislách hetiszakasz háftárája nem más, mint Ovádjá próféta könyve, mely – egyedüliként az egész Tánáchban, a zsidó Bibliában – egyetlen fejezetből, mindössze 21 mondatból áll.
A két szöveg közti kapcsolatot Edom országa jelenti, ami nem más, mint Észáv (Ézsau) leszármazottainak földje. Maga a hetiszakasz is hosszasan foglalkozik Ézsauval, részben Jáákovval való találkozásáról, részben pedig leszármazottairól olvashatunk benne. Ézsau leszármazottai között volt Ámálék népe, amely számtalan bajt okozott a zsidó népnek a történelem során, közéjük tartozott például a gonosz Hámán, a purimi történet negatív főhőse. Edom örököse pedig a Római Birodalom volt, melynek hadserege különös kegyetlenséget tanúsított a zsidókkal szemben, miután bevették a fővárost, Jeruzsálemet.
Ovádjá próféta a már többször emlegetett 12 kis próféta egyike. Nem zsidónak született, hanem az edomi népből származott, betért a zsidóságba, és nagy szellemi magasságokba emelkedett. Elijáhu próféta, a Messiás előhírnökének tanítványa volt (akárcsak például a korábban emlegetett Elisa), erről a Királyok első könyvéből (18. fejezet) értesülünk. A Talmud (Szánhedrin 37a) elmeséli, hogyan bújtatott el Ovádjá száz prófétát két különböző barlangban a gonosz és bálványimádó izraeli király, Ácháv és felesége, Jezevel elől. A féktelen és gyűlölettel telt királyné Isten szinte minden prófétáját megölette, mert az volt a szándéka, hogy a Báál kultuszt terjeszti el a zsidók között. Ovádjá, aki a királyi háztartásban előkelő pozíciót töltött be, élete kockáztatásával rejtegette Isten prófétáit, és látta el őket élelemmel és itallal három különlegesen száraz és ínséges év során. Elkötelezettsége és bátorsága jutalmaként kapta végül a prófétálás képességét Istentől, és éppen őse, Ézsau, illetve népe, Edom kapcsán mondhatta el próféciáját. A Zohár (a zsidó misztika alapkönyve) elmondja, hogy Ovádjá vezeti az eljövendő világban az igaz betérteket.
A Királyok első könyvének negyedik fejezete, illetve az ahhoz fűzött magyarázatok azt is elárulják nekünk, hogy az az asszony, akivel Elisa próféta csodát tett, és tiszta olívaolajjal töltötte meg az üres korsóit (erről itt írtunk), nem volt más, mint Ovádjá özvegye, és azért voltak ennyire elszegényedve, mert éveken át táplálták a kétszer ötven prófétát a lehető legnehezebb körülmények között. A midrás elmondja, hogy azokban az években a zsidók között senki nem pletykálkodott, és ez tette lehetővé, hogy a gonosz Jezevel elől rejtve maradjon a száz elbújtatott próféta.
Ovádjá próféta sírja Izrael északi határán, a libanoni határ közelében található, nem messze Bárám kibuctól.
Térjünk vissza az e heti prófétai szakaszra. Az edomi születésű próféta a zsidó népet több ízben megtámadó edomiakra kimért, eljövendő égi büntetést részletezte egyetlen fejezetből álló könyvében, és azt jósolta, hogy Edom elenyészik, a zsidók pedig győzedelmeskednek fölötte. Ennek oka, hogy az edomiak nemcsak, hogy nem siettek a zsidók segítségére az első Szentély pusztulásának idején, hanem még örültek is a zsidók veszteségének, és nem engedték menekülni őket. Később egyenesen Róma, Edom örököse támadta meg Izraelt és rombolta le a második Szentélyt, napjainkig tartó száműzetésbe küldve Isten kiválasztott népét.
Érdekes, hogy éppen egy edomi származású ember jósolja meg Edom végzetét. Ahogy a Talmud mondja (Száhedrin 39b): „A fejsze nyele az erdőből származik” – vagyis éppen azért volt ő a leginkább alkalmas e prófécia közvetítésére, mert maga is Edomból származott. Hiába élt azonban két gonosz, Ácháv király és felesége, Jezevel környezetében, mégis igaz betért lett belőle, ahogyan Ézsau, akit két cádik, (Rivká – Rebeka és Jicchák – Izsák) nevelt, gonosszá vált. Ovádjá – a név annyit tesz: az Örökkévaló szolgája – azzal érdemelte ki a prófétaságot, hogy megmentett száz prófétát a romlott Jezeveltől, elbújtatta őket és pénzt kölcsönzött, hogy táplálhassa és elláthassa őket.
Ovádjá, ahogyan már említettük, Élijáhu (Illés próféta) tanítványa volt. Ahogy Ovádjá próféciája a messiási időkben majd bekövetkező eseményekről beszél, úgy Élijáhu is azt az időszakot vetíti előre, mivel ő lesz a messiás előhírnöke. Isten – Ovádjá prófétán keresztül – azt mondja Edomnak:
Ha magasra mint a sas, ha a csillagok közé rakod le fészkedet, onnan döntlek le, úgymond az Örökkévaló. (1:4)
Azt mondja a midrás (Tanchuma, Beháálotchá): amikor Jáákov ősapa álmában látta a létrát, látta, hogy azok a nemzetek, melyek elűzték, vagy hazájukból távozásra kényszerítették a zsidókat, sorban felmennek, majd lejönnek a létrán. Egyiptom, Babilónia és Perzsia után Edom csak ment, ment fölfelé, és nem fordult meg, hogy lejöjjön. Jáákov ebből megértette, hogy minden egyes száműzetésnek célja van, de mindegyik belátható időn belül véget ért. Miért van hát az, hogy Edom diaszpórája oly soká tart? Azt válaszolta erre az Egyetlen, áldott legyen: még akkor is, ha Edom egyre magasabbra és magasabbra tör, ha azt hiszi, hogy érinthetetlen és ledönthetetlen, Isten végül véget vet ennek a száműzetésnek is. Ha teljesítettük ennek a száműzetésnek a célját, melyben már kétezer éve vagyunk, akkor az Örökkévaló elküldi a Messiást, és elkövetkezik a végső megváltás.
A különbség a korábbi és a mostani diaszpóra között az, hogy a többi egy meghatározott helyhez kötődött, most pedig a zsidók szétszóródtak az egész világban, és teljesítik azt az Istentől kapott feladatukat, hogy az egész világot Isten lakhelyévé változtassák. Erről az egész világon való elszórtságról is megemlékezik a próféta, és a záró mondatban elhangzik a megváltás ígérete is:
És ezen várnak számkivetettsége Izrael fiai közül, mely a kánaániak közt van Cárfátig (Franciaország), meg Jeruzsálem számkivetettsége, mely Szfárádban (Spanyolország) van, birtokba veszik a Délvidék városait. És felvonulnak segítők a Ción hegyére, hogy ítéljék Ézsau hegyét; s az Örökkévalóé lészen a királyság. (1:20-21)
A hatalmas, egész világra kiterjedő szétszóratás után elérkezik az idő, amikor az Örökkévaló Isten ítéletet mond az egész világ fölött, és Ő uralkodik majd a világban örök időkig. Ovádjá próféciája rövid, ám aktuálisabb, mint valaha. Zsidók mindenhol vannak, az egész világban, számtalan helyen elérhető a tóratanulás, az internetes lehetőségek pedig tovább szélesítették a lehetőségek tárházát, a nap bármely szakában és a Föld bármely pontján tanulhatunk Tórát. Adja az Örökkévaló, hogy a próféta szavai minél előbb, még napjainkban beteljesedjenek, és eljöjjön még napjainkban a végső megváltás és a Mindenható Isten örök királysága.
zsido.com
