Mikor késő elkezdeni a vallásos életet?
A tanulás első kérdése arra vonatkozott, hogy vajon „mikor késő” elkezdeni a zsidó vallási életet, vagy betérni. Mushky Blesofsky válasza határozott: „sosem késő.” A haszid gondolkodás szerint minden zsidó emberben ott van a kapcsolat Istennel, ez a kapcsolat nem kívülről épül, hanem belülről fakad. A micvák nem új identitást adnak az embernek, hanem felszínre hozzák és ragyogóvá teszik azt az isteni gyémántot, ami már ott van mindannyiunkban. „Sosem késő kifejezni a lelkünket.”
Mi van, ha a férj nem támogatja a vallásosabb életet?
Egy következő kérdés egy nehéz élethelyzetet vázolt: egy nő szeretne vallásosabban élni, de a férje nem támogatja ebben. Mushky itt két dolgot hangsúlyozott: egyrészt fontos, hogy a másikban is meglássuk az isteni lelket – még ha az épp nem is fejeződik ki aktívan. Másrészt kiemelte a „sálom bájit” (a békés otthon) fontosságát, amit a Tóra az egyik legnagyobb értékként kezel. „Nem arról van szó, hogy fel kell adni a micvákat, hanem arról, hogy úgy kell azokat gyakorolni, hogy a másik ember ne érezze azt, hogy változtatni akarunk rajta.” Az „élni és élni hagyni” elve mentén, szeretetteljes, kompromisszumkész hozzáállás hozhatja el végül a közeledést.
A zsidó házasság és az engedelmesség kérdése
Sokan félreértik a házassági szerződés (ketuba) szövegét, amelyben a nő a férfi „tulajdonává” válik. Mushky elmagyarázta: a tulajdon itt nem uralmat jelent, hanem felelősséget. A Tóra szigorúan szabályozza, hogyan kell a férjnek gondoskodnia a feleségéről – ételt, ruhát, tiszteletet kell biztosítania neki. „A nő nem a férfi tulajdona abban az értelemben, hogy bármit megtehet vele. Épp ellenkezőleg, a Tóra megvédi a nő méltóságát és jogait.”
Mit mond a zsidóság a szorongásról és a pánikról?
Az egyik legaktuálisabb kérdés a szorongásról és pánikrohamokról szólt. A haszid tanítások szerint ezek az érzések abból fakadnak, hogy az ember úgy érzi, elveszítette az irányítást. „A pánik abból jön, hogy azt gondolom, én vagyok az, aki kontrollálja az életet – pedig nem. Az Isten az, aki irányít, és minden, ami történik, tőle jön.”
A megoldás a napi spirituális gyakorlatokban rejlik, különösen az imában. A reggeli áldások például arra tanítanak, hogy minden, még a legegyszerűbb dolog – a látás, a járás, a felkelés – is Isten ajándéka. „Minél inkább gyakoroljuk ezt a fajta gondolkodást, annál kevesebbet fogunk szorongani.” A hálaadás, a belső elengedés és a bizalom – ezek a zsidó „meditáció” kulcsai.
Melyik tanítás ragadta meg leginkább Mushkyt?
A tanulás zárásaként Mushky elmondta: „A legfontosabb tanítás számomra az volt, hogy minden az Istentől jön, és minden úgy van, ahogy lennie kell.” Ez az a gondolat, amely nemcsak megnyugvást hoz, hanem segít örömben élni – még a kihívások között is.
Az előadás ismételten hangsúlyozta: a zsidóság gyakorlata nem elvárások és külső nyomás kérdése, hanem egy belső isteni kapcsolat felszínre hozatala – a lehető legemberibb, legempatikusabb módon.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
