Egy átlagos héten szombaton reggel és délután, valamint hétfőn és csütörtökön reggel van Tóraolvasás. Ünnepnapokon, böjtnapokon és újholdkor szintén felolvassuk az alkalomhoz tartozó szakaszt, függetlenül attól, hogy ezek a hét melyik napjára esnek.
Honnan ered az a szokás, hogy hétfőn és csütörtökön is van Tóraolvasás?
Mózes 2. könyvében olvasható ez a sor: Már három napja mentek a pusztában, és nem találtak vizet. (15:22)
A talmudi bölcsek úgy tartották, a víz a Tóra allegóriája, hiszen a Tóra épp olyan éltető, és lelkünk ugyanúgy szomjazik rá, mint testünk a vízre. Ezért azt a következtetést vonták le a fenti sorból, hogy az ember nem maradhat három napig Tóraolvasás nélkül. A szombati felolvasás után kimarad tehát egy nap, a hétfői olvasás után kettő, és a csütörtöki után két nappal már ismét Sábesz van, amikor felolvasásra kerül a teljes új hetiszakasz.
