A Talmud mai tanulása során a bálványimádás különböző formáit és azok büntethetőségét vizsgáltuk. A fő kérdés az volt, hogy ha valaki többféle módon szolgál egy bálványt – például áldozatot hoz, leborul, vagy bort önt az oltárra –, akkor ezek az egyes cselekedetek egyetlen bűnnek számítanak-e, vagy mindegyik önálló bűnként büntetendő.
A Misna szerint ezek a cselekedetek egyetlen bűnnek minősülnek, mivel a Tóra az „őket” szóval egy halmazba sorolja a bálványimádás különböző formáit. Ábáje azonban vitatja ezt, és úgy véli, hogy minden egyes szolgálati forma önálló bűn, ezért mindegyikért külön áldozatot kellene hozni.
A leborulás tilalmát a Talmud három különböző szinten vizsgálja. Ábáje szerint a leborulás akkor is tilos, ha az adott bálvány szokásos módja, ha más módon szokás szolgálni, vagy akkor is, ha a bálványt éppen megszégyenítik. Ez a háromszoros tilalom azt mutatja, hogy a bálványimádás minden formája külön-külön bűnnek számít.
A bálványimádás puszta kimondással is büntethető, ha valaki kifejezetten istenként ismeri el a bálványt. A vita azonban az, hogy egy nem cselekvő bűn – például egy szóban elkövetett bálványimádás – is büntethető-e. A bölcsek szerint csak azok a bűnök büntethetők, amelyekben konkrét cselekvés is szerepel, míg Rábi Akiva úgy véli, hogy még a cselekvés nélküli bűnök is súlyosak lehetnek, ha olyan súlyosak, mint az istenkáromlás.
A Talmud az aranyborjú történetét is felhozva mutatja be, hogy a bálványimádás és az istenkáromlás összefonódik. Az emberek nemcsak leborultak az aranyborjú előtt, hanem azt is mondták, hogy „ez az istened, Izrael”. Ez a kijelentés is halálbüntetést érdemel, mivel egyértelműen a bálványt istenként emlegette.
A bálványimádás eredeti motivációja is felveti a kérdést: vajon az emberek hitből vagy más okból fordultak a bálványokhoz? A Talmud szerint az izraeliták soha nem hittek igazán a bálványokban, hanem inkább a testi vágyak kielégítése érdekében választották ezt az utat. A bálványimádó kultuszokban megengedett volt a paráznaság és más testi élvezetek, amelyeket a zsidó vallás tilalmazott.
Összefoglalva, a bálványimádás formái és büntethetősége komplex kérdés, amely a Talmudban részletesen tárgyalva van. A tanulás során kiderül, hogy a bálványimádás nemcsak egy cselekvés, hanem egy mélyebb spirituális és erkölcsi probléma is, amely a zsidó törvények szerint súlyos bűnnek számít.
Az előadás teljes hanganyaga, strukturált tartalmi összefoglalója és a kapcsolódó talmudi oldal elérhető a napitalmud.hu oldalon.
|
A Talmud tanulmányozásának hagyománya 1923-ig nyúlik vissza, amikor Meir Spira rabbi elindította a Dáf Hájomi programot. Ez a program napi egy talmudi oldal tanulmányozásával hét év alatt vezeti végig a tanulókat a teljes Babilóniai Talmudon. A Dáf Hájomi azóta széles körben elterjedt a zsidó közösségek körében. Most, Köves Slomó rabbi vezetésével először nyílik lehetőség magyar nyelven csatlakozni a programhoz. Az előadások 2020. január 4-től 2027. június 7-ig minden hétköznap reggel 7:30–8:30 között zajlanak az Óbudai Zsinagógában. Ha érdekel a Talmud tanulmányozása és szeretnél elő magyar nyelven tanulni Köves Slomó rabbival, csatlakozz a Dáf Hájomi programhoz! Helyszín: Óbudai Zsinagóga (1036. Budapest, Lajos u. 163.) |
